Az Alkotmánybíróság elnökének munkájával ismerkedhettek meg
Képgaléria
Életútját a következőképpen összegezte: – Életrajzom több korszakot ölel fel a magyar történelemből. 1956-ban születtem, egy kommunista diktatúrában nőttem fel, megéltem a rendszerváltást, ami egy eufórikus időszak volt a magyar értelmiség számára. A kapitalizmus egy egészen izgalmas és új világot nyitott meg. Az egyetemen három professzorom volt, akiket azóta is ikonikus figurának tartok az életemben: Pólay Elemér római jogász professzor, Kovács István professzor úr, aki az államjogot tanította, ami tulajdonképpen az alkotmányjog elődje, és Kemenes Béla, aki a polgári jognak volt kiváló professzora. Mindhárman lenyűgöző egyéniségükkel és tudásukkal tudták megragadni a hallgatók figyelmét. Közjogi érdeklődésem ebben az időben a filozófiai kérdések vizsgálatában nyilvánult meg, filozófia diákkörös voltam, fődíjas diákköri dolgozatot írtam. Amikor elkezdtem dolgozni, abban a szerencsés helyzetben voltam – summa cum laude végzettségemnek is köszönhetően –, hogy egyedül kerültem be bírósági fogalmazónak az akkori Csongrád Megyei Bíróságra. Már ekkor tudtam, hogy a büntetőjog sosem fog igazán közel állni hozzám, és kialakult bennem egy komolyabb magánjogi érdeklődés. A szakvizsga után furcsa helyzetbe kerültem, büntetőbíró lehettem volna, ehhez viszont be kellett volna lépnem az akkori állampártba. Jeleztem, hogy nem kívánok büntetőbíró lenni, másnap el is jöttem a bíróságról, így 1945 után én voltam az első fogalmazó, aki otthagyta a Csongrád Megyei Bíróságot.
1990-től ügyvédként praktizáltam. E minőségben is elsősorban a gazdasági és társasági jog, illetve a közigazgatási jog bizonyos területeivel foglalkoztam. A 2000-es években felkérést kaptam, hogy kezdjek el alkotmányjogot tanítani, aminek rendkívüli módon örültem. 2000-től osztrák tiszteletbeli konzul lettem, és egészen alkotmánybíróvá válásomig ekként is tevékenykedtem.
Amikor 2014 szeptemberében megválasztottak alkotmánybírónak, szüneteltetnem kellett az ügyvédi hivatásgyakorlást és fel kellett hagynom a tiszteletbeli konzuli tevékenységgel. Ugyanakkor minden, amit a korábbi szakmai életemben tanultam, jól hasznosítható az alkotmánybíráskodás során.
Az egyetemen, amikor az alkotmányjog szerepéről, funkciójáról beszélek a hallgatóknak, szoktam alkalmazni azt a hasonlatot, hogy az alkotmányjog olyan, mint a kakukkfióka: az alkotmányjogi tojás bekerül a szakjogi fészekbe, és amikor kikel az alkotmányjogi kakukkfióka, rákoppint a többi kismadár fejére, és megpróbálja érvényesíteni a saját logikáját, rendszerét. Az úgynevezett „valódi alkotmányjogi panasznak”, amelyet a német „Grundgesetz”-ben vezettek be először, éppen az a funkciója, hogy a szakjogi érveléseken alapuló bírói döntéseket vizsgálja abból a szempontból, hogy ezekben történt-e alapjogsérelem – mondta a beszélgetés során dr. Sulyok Tamás.
s. r.
Fotó: Fantoly Márton
