Titkok a levéltárból – A Családi Irodáról
Az 1960-as évektől rendszeresen rendeztek szocialista családi ünnepségeket: névadót, KISZ vagy társadalmi esküvőt, polgári temetést. A kormány az országos szinten megmutatkozó elvárások kielégítését vélte szolgálni azzal, hogy Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Irodákat (későbbi nevükön Családi Irodákat) állított fel a nagyobb városokban, melyek a helyi tanácsok igazgatási és művelődési osztályaival együttműködve szervezték azon lakosok fontos privát életeseményeinek megünneplését, akik erre igényt tartottak.
Félegyházán 1972. január 1-jén kezdte meg működését az iroda. Elsődleges céljának tekintette, hogy a családi események polgári megünneplésének színvonalát emelje, amire az anyakönyvi hivatal – túlterheltsége miatt – nem tudott kellő energiát fordítani. Különösen nagy hangsúlyt fektettek az esküvőkre. A házasságot a kötelező polgári anyakönyvezés bevezetése (1895) óta állami anyakönyvvezető előtt is meg kellett kötni, de a párok többsége ezt csak kötelező formaságnak tartotta, és a templomi esküvő számított az „igazinak”, ünnepélyesnek. Az iroda megpróbálta tehát a polgári házasságkötési szertartás fényét emelni, valamint az egyházi keresztelő helyett alternatívaként a névadó ünnepséget kínálni.
Az iroda alapszolgáltatásokat (a megfelelően berendezett helyiség, ünnepi beszéd, díszes emléklap, gépzene) ingyenesen biztosította, az extraszolgáltatásokért (élőzene, meghívók készítése, virágdísz, pezsgős koccintás stb.) csekély összeget kellett fizetni. Polgári temetés esetén az iroda vállalta a gyászjelentések, koszorúk megrendelését, taxi, illetve autóbusz bérlésének ügyintézését. A társadalmi temetéseknél sokáig gondot okozott a búcsúztató beszéd megtartását vállaló szónok (funerátor) és az ott közreműködő énekkar biztosítása.
Az 1974-es évi statisztika szerint a Családi Iroda bonyolította le a városi házasságkötések több mint 30 százalékát, a felügyelő szervek azonban mégsem voltak elégedettek az eredménnyel. A megye más városaiban működő hasonló irodák ugyanis jóval nagyobb arányban kapcsolódtak be az esküvők szervezésébe. A városi tanács szerint e sikertelenséget a félegyháziak egyházi szertartásokhoz való ragaszkodása okozta.
Ónodi Márta
