Eltüzelhető-e a karácsonyfa tűzifaként?
Mindig nagy dilemma karácsony után, hogy mihez kezdjünk az ünnepi díszektől megszabadított fenyőfával. A társasházban élők zöme vízkereszt után a kommunális gyűjtőedények mellé viszi őket, a kertesház-tulajdonosok azonban szívesebben komposztálják vagy rakják a tűzre. Alábbi cikkből kiderül, érdemes-e begyújtani egykori karácsonyfánkkal, és ha igen, akkor hogyan - számolt be a baranyavar.hu.
A tűzifáknak – felépítésük és mechanikai tulajdonságuk alapján – két nagy csoportja van: puhafa és keményfa. A fenyő a puhafák közé tartozik. Kisebb fasűrűsége miatt pillanatok alatt meggyullad, azonban rövid idő alatt adja le a hőt, azaz gyorsan elég. Ezért, illetve magas gyantatartalma miatt sem ajánlott fenyőfát használni fűtőanyagként: a gyanta hosszú távon károsíthatja tüzelőberendezésünket, illetve kéményünket is. Egykori karácsonyfánk viszont jó szolgálatot tehet kályhák, cserépkályhák begyújtásakor.
Az általában fenyőből vagy tölgyből készült gyújtóst a tüzelőanyag alá, esetleg mellé pakolják, majd meggyújtják újságpapírral. Ezután dominószerűen megindul az égési folyamat: az újságpapír a gyújtósnak, a gyújtós pedig a nagyobb fadaraboknak adja le a hőt. Ha tűzgerjesztőként használnánk karácsonyfánkat, ágait metszőollóval és/vagy fűrésszel vágjuk le, törzsét pedig az alábbi videóban látható módon hasítsuk fel.
Kandallókban viszont – szikrarács vagy szikravédő függöny nélkül – nem ajánlott fenyőfával indítani a tüzet. Az említett magas gyantatartalma miatt pattogva ég, ami balesetveszélyes lehet. Kandallók begyújtásához leginkább a rolós gyújtós való, tüzelőanyagnak általánosságban pedig a kemény, száraz tűzifa.
50 ezres bírság járhat a kidobott karácsonyfáért
Ha valaki szabálytalanul helyezi ki a fákat, vagy az erkélyről dobálja ki, szabálysértést követ el, ami pénzbüntetéssel járhat. – Aki települési hulladékot engedély nélkül lerak vagy nem a kijelölt helyen rak le, az szabálysértést követ el. Kérdés, hogy a fenyőfa települési hulladéknak minősül-e, illetve a hulladékgazdálkodási törvény a jegyzőt feljogosítja arra, hogy 50 ezer forintig bírságolhatja a tetten ért elkövetőt. Egyébként a helyszíni bírság összege 5 ezertől 50 ezer forintig terjedhet – hívta fel a figyelmet Borbély Zoltán ügyvéd a Tények egy korábbi műsorában, amelyet az nlc.hu közölt.
