Az aszály is pusztít, nemcsak a járvány
Idén is aszályos tavaszunk van
Az idei tavasz időjárása Magyarországon – hasonlóan 2019 tavaszához – az aszályról szól. Az Országos Meteorológiai Szolgálat információi szerint a talajok felső 20 centis rétege igen száraz, a növények számára hasznosítható vízmennyiség mindössze 15-25%-át tartalmazza. Ha nem érkezik elég eső, a termés veszélybe kerül.
A szárazság elleni védekezést egyáltalán nem segíti, hogy vízgazdálkodásunk a vizek gyors elvezetésére rendezkedett be, sőt. Árvízvédelmi szempontból persze ez lényeges, de a gyors bel- és árvízelvezetéssel gyakorlatilag kiszárítjuk az országot és tönkretesszük a természetet, valamint hátrányba hozzuk a mezőgazdaságot.
Fotó: MTI – Varga György
Újratervezés a klímabarát fejlődésért
A WWF Magyarország szerint a gazdaság újraindításakor elkerülhetetlen, hogy egy zöldebb, klímabarát pályára állítsuk Magyarország fejlődését. Ennek nélkülözhetetlen elemei a vízgazdálkodás és területhasználat újragondolása. Vízvisszatartó vízgazdálkodásra, a talajt és a biológiai sokféleség megőrzését segítő mezőgazdaságra kell áttérni, és a vizek jelenlétéhez igazodó területhasználatot kell megteremteni.
Önmagában az öntözés nem megoldás
Magyarországon az aszály átlagosan évi 40 milliárd forintnyi bevételkiesést okoz a gazdáknak. A kormány jelenleg is dolgozik az öntözéses gazdálkodás ösztönzésén, a következő tíz évben 170 milliárd forintot szánnak öntözésfejlesztésre. Ez azonban az aszálykárok mérséklésére csak nagyon kis mértékben használható. Becslések szerint a hazai agrárterületek mindössze 4-6 százaléka alkalmas öntözéses gazdálkodásra. A gyakoribb aszályok folyóinkon vízhiányt okozhatnak, így az öntözővíz-ellátás is kérdéses lehet.
Szemléletváltás mindenekelőtt
A 2020. áprilisi aszálytérképek alapján a legnagyobb kiterjedésű aszályos területek éppen a Tisza és mellékfolyóinak egykori árterén, az Alföldön vannak. Ezekről a területekről az árvíz-, illetve belvízvédelmi rendszerek a többletvizeket elvezetik, pedig csak a Tisza mentén 1500 négyzetkilométernyi olyan mélyártéri terület van, ahova biztonsággal ki lehetne vezetni az árvizeket. A belvizekre is mint az aszálymérséklésre felhasználható, helyben rendelkezésre álló erőforrásra kellene tekinteni.
Ehhez azonban főleg valódi szemléletváltás kell. Az elmúlt évszázadokban a víz elvezetésére koncentráltunk, ma már azonban a szélsőséges víztöbbletet és vízhiányt is kezelnünk kell. A víz számára helyet kell biztosítani a tájban. Több teret kell adni a folyóknak, a belvizek jelenlétéhez kell igazítani a gazdálkodást és az alkalmas területeken az ártéri tájgazdálkodást kell elősegíteni – írta a wwf.hu cikkére hivatkozva az Euronews.
