Gazdaság 2020. május 2. 14:00

Az aszály is pusztít, nemcsak a járvány

Az aszály is pusztít, nemcsak a járvány
Miközben a világ a koronavírus-járvány ellen küzd, kevesebb figyelem jut a klímaváltozásra, amely pedig egyre nagyobb fenyegetést jelent a mindennapokban. Magyarországot jelenleg kritikus aszály sújtja, aminek komoly következményei lehetnek a mezőgazdaságra. Ráadásul főleg olyan területeken veszélyezteti a termést a szárazság, ahol előrelátással, a víz visszatartásával megelőzhetők, enyhíthetők lennének az aszály okozta károk.

Idén is aszályos tavaszunk van

Az idei tavasz időjárása Magyarországon
 hasonlóan 2019 tavaszához  az aszályról szól. Az Országos Meteorológiai Szolgálat információi szerint a talajok felső 20 centis rétege igen száraz, a növények számára hasznosítható vízmennyiség mindössze 15-25%-át tartalmazza. Ha nem érkezik elég eső, a termés veszélybe kerül.

A szárazság elleni védekezést egyáltalán nem segíti, hogy vízgazdálkodásunk a vizek gyors elvezetésére rendezkedett be, sőt. Árvízvédelmi szempontból persze ez lényeges, de a gyors bel- és árvízelvezetéssel gyakorlatilag kiszárítjuk az országot és tönkretesszük a természetet, valamint hátrányba hozzuk a mezőgazdaságot.

 

MTVA - Media Service Support and Asset Management Fund

Fotó: MTI  Varga György

Újratervezés a klímabarát fejlődésért

A WWF Magyarország szerint a gazdaság újraindításakor elkerülhetetlen, hogy egy zöldebb, klímabarát pályára állítsuk Magyarország fejlődését. Ennek nélkülözhetetlen elemei a vízgazdálkodás és területhasználat újragondolása. Vízvisszatartó vízgazdálkodásra, a talajt és a biológiai sokféleség megőrzését segítő mezőgazdaságra kell áttérni, és a vizek jelenlétéhez igazodó területhasználatot kell megteremteni.

Önmagában az öntözés nem megoldás

Magyarországon az aszály átlagosan évi 40 milliárd forintnyi bevételkiesést okoz a gazdáknak. A kormány jelenleg is dolgozik az öntözéses gazdálkodás ösztönzésén, a következő tíz évben 170 milliárd forintot szánnak öntözésfejlesztésre. Ez azonban az aszálykárok mérséklésére csak nagyon kis mértékben használható. Becslések szerint a hazai agrárterületek mindössze 4-6 százaléka alkalmas öntözéses gazdálkodásra. A gyakoribb aszályok folyóinkon vízhiányt okozhatnak, így az öntözővíz-ellátás is kérdéses lehet.

Szemléletváltás mindenekelőtt

2020. áprilisi aszálytérképek alapján a legnagyobb kiterjedésű aszályos területek éppen a Tisza és mellékfolyóinak egykori árterén, az Alföldön vannak. Ezekről a területekről az árvíz-, illetve belvízvédelmi rendszerek a többletvizeket elvezetik, pedig csak a Tisza mentén 1500 négyzetkilométernyi olyan mélyártéri terület van, ahova biztonsággal ki lehetne vezetni az árvizeket. A belvizekre is mint az aszálymérséklésre felhasználható, helyben rendelkezésre álló erőforrásra kellene tekinteni.

Ehhez azonban főleg valódi szemléletváltás kell. Az elmúlt évszázadokban a víz elvezetésére koncentráltunk, ma már azonban a szélsőséges víztöbbletet és vízhiányt is kezelnünk kell. A víz számára helyet kell biztosítani a tájban. Több teret kell adni a folyóknak, a belvizek jelenlétéhez kell igazítani a gazdálkodást és az alkalmas területeken az ártéri tájgazdálkodást kell elősegíteni írta a wwf.hu cikkére hivatkozva az Euronews.
 

Kövessen minket a Facebookon is!