Virtuálisnak vélt valós veszélyek
Négy iskola - a kiskunfélegyházi Constantinum Intézmény, a pálmonostori Gárdonyi Géza, a petőfiszállási Petőfi Sándor, és a tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola - mintegy kétszázötven felső tagozatos diákja vesz részt a Natura Hungarica Közhasznú Alapítvány és a Constantinum Intézmény közös projektjében, melynek keretében a szakemberek interaktív módon a virtuális világ veszélyeire hívják fel a gyerekek figyelmét.
- Nem előadást tartunk a gyerekeknek, hanem szituációs gyakorlatokat, melyek során megtapasztalhatják a rájuk leselkedő veszélyeket - mondta el a Petőfi Népének Kárpáti Rita, az alapítvány titkára.
- A projekt során együtt dolgozik velünk dr. Horváth-Rekedt Gréta drámapedagógus, Koncz Eszter színész, Miklya-Luzsányi Mónika pedagógiai szakíró és három önkéntes gimnazista. A csapat az úgynevezett éld át, csináld végig játékokon keresztül irányítja a gyerekeket. Ugyanakkor alkotói pályázatot is hirdetünk a középiskolások számára Az én cyber sztorim címmel. A pályázóktól olyan fotókat, videókat várunk, melyekben saját online kapcsolataikról mesélnek. A projekt azonban csak úgy lehet hatékony, ha a szülők figyelmét is felhívjuk az őket terhelő felelősségre, ezért amelyik osztályba tréninget tartunk, ott szülői értekezletet is szervezünk. Ugyanakkor lesz nyílt szülői értekezletet is, melyre minden érdeklődőt várunk. Ezen felül úgynevezett szociális fórumot is szervezünk a gyerekkel foglalkozó szakembereknek - részletezte Kárpáti Rita.
Miklya-Luzsányi Mónika, pedagógiai szakíró 15 éve foglalkozik a digitális nemzedéket érintő változások kutatásával.
- Az ezredforduló környékén szembesültem azzal, hogy azok a módszertani szabályok, pszichológiai szükségszerűségek, amiket az egyetemen tanultunk, nem működnek vagy másként működnek a mai kor gyermekeinél. Ezért kezdtem kutatni, hogy miben mások a mai gyerekek, milyen módszertan szükséges a digitális nemzedék megszólításához. Gyerekeink negyede ugyanis informálisan analfabéta, azaz ismeri a betűket, tud olvasni, de nem érti, amit olvas. Számukra az ismeretszerzés elsősorban audiovizuális. Kép és hang, illetve élmény alapján szerzik az információkat, és csak azt képesek befogadni, amiről korábban már volt audiovizuális élményük. Ezért törekedtünk arra, hogy ezt a tréninget is interaktív formában valósítsuk meg. Szituációs gyakorlatokon, képi információkon keresztül adjuk át nekik a legfontosabb információkat. A szabályokat, törvényszerűségeket pedig az átélt szituációk alapján közösen fogalmazzuk meg. A gyerekek mondják ki, hogy a felmerülő veszélyek ellen milyen módszerekkel védekezhetnek - nyilatkozta Miklya Mónika.
- A tréningen beszélünk az internetes személyiségről. Arról, hogy az interneten felvett személyiség, nagyon sokszor nem egyezik meg a valósággal. Szituációs gyakorlattal pedig eljátsszuk mi történik akkor, ha az interneten közölt információ nem valós, és ezeket rossz célokra használják fel. Konkrétan két szituációba vonjuk be a gyerekeket. Az egyik egy ál-állásinterjú, amikor valójában szexuális munkára akarják felhasználni a kiskorút. A másik pedig egy pedofil történet. Mi elkezdjük a szituációt, de a gyerekeknek kell befejezni. A projektben kiemelten foglalkozunk az internetes zaklatással. Különösen nagy probléma ugyanis, hogy a gyerekek nem érzik a felelősséget. Sokszor nem is tudják, hogy valami rosszat tesznek. Ezért szembesítenünk kell őket azzal, hogy milyen károkat okozhatnak a másikban csak egy ártatlannak tűnő beszólással, egy feldobott videóval, vagy képpel.
Arra is felhívjuk a figyelmüket, hogy milyen gyakori hibákat követnek el egy-egy kép feltöltésénél, amivel kiválthatják mások provokációját. Illetve segítséget nyújtunk abban, hogy milyen a jó selfi. A tréning végén a gyerekek összeállítanak egy etikai kódexet, amiben megfogalmazzák, mire kell vigyázni internetezés közben, és hogyan tudnak védekezni. Ugyanakkor vállalják, hogy az itt szerezett tapasztalatokat társaiknak is átadják - részletezte a szakíró.
Az elméleti ismereteket dr. Horváth-Rekedt Gréta, drámapedagógus teszi fogyaszthatóvá a gyerekek számára.
- Azt gondolom, hogy a tapasztalati úton megszerzett tudás sokkal hatékonyabb, ezért nagyon sok szituációs gyakorlatot építettünk a projektbe. A játék során észrevétlenül rögzül a gyerekekben a helyes megoldás, ugyanakkor fejlődik a fantáziájuk és a kreativitásuk is - tette hozzá a drámapedagógus.
Fotó: Vajda Piroska
