Tisztább levegő, több hulladék?
Tiszta égbolt Nepál fővárosa, Katmandu fölött, március 29-én.
Forrás: Narayan Maharjan - Nurphoto - Via Getty Images
A koronavírus-világjárvány miatti karanténintézkedések hatására annyira kitisztult a levegő az északi indiai Pandzsáb államban, hogy Dzsálandhár városából látható lett a Himalája Dhauladhar-vonulata. A vonulat az Alacsony-Himalája része, legmagasabb csúcsa az 5982 méteres Hanuman Tibba. A hírben önmagában nem az az érdekes, hogy egy jelentős hegyvonulat látható egy légvonalban 140 kilométerre levő városból – a hegység korábban is fotózható volt Dzsálandhárból, de csak a csúcsok és csak esőzés után. Most viszont a több mint 300 km hosszan elnyúló vonulat alacsonyabb fekvésű régiói is kivehetők voltak – írta meg a National Geographics Magyarország a MTA cikkére hivatkozva.
„A tartósan kedvezőtlen levegőminőség a WHO kimutatása szerint évente több millió ember idő előtti halálában játszik szerepet” – magyarázza Bozó László meteorológus, az MTA Földtudományok Osztályának elnöke.
„A koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében az ipari termelésben és a közlekedésben bevezetett globális léptékű korlátozások jelentős mértékben csökkentették bizonyos légszennyező anyagok koncentrációját. Légkörtudományi szakemberek számítógépes modellkísérletekkel már korábban bizonyították az antropogén kibocsátás meghatározó jelentőségét a levegőkörnyezet állapotának alakításában. A mostani rendkívüli helyzetben viszont mérési eredmények is igazolják, hogy főként a sűrűn lakott nagyvárosok és ipari régiók környezetében az emberi egészség szempontjából is fontos légköri NO2 és PM2,5 koncentrációja szignifikánsan csökkent.
A légköri aeroszol részecskék a felhő- és csapadékképződési folyamatokban is fontos szerepet játszanak, így a most tapasztalt változások az időjárás alakulására is hatással vannak. A nagyságrendileg 10–100 év közötti légköri tartózkodási idejű, antropogén forrásokból is kibocsátott üvegházhatású gázok – szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid – légköri koncentrációját azonban valószínűleg nem befolyásolja számottevően a jelenlegi helyzet” – tette hozzá a meteorológus professzor.
Kevesebb a nitrogén-oxid
A járvány által elsőként érintett országban, Kínában a jó levegőjű napok száma, a pekingi ökológiai és környezetügyi minisztérium összesítése szerint, 337 városban 11,4 százalékkal növekedett. A légszennyezés csökkenése már a februári mérési adatokból is látható volt. A NASA Goddard Űrközpont levegőminőséggel foglalkozó kutatói szerint Kelet- és Közép-Kínában február negyedik hetére 10–30 százalékkal csökkent a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációja a 2005–2019-es évek hasonló időszakában mért átlagához képest.
A csökkenéshez részben hozzájárultak a szigorodó környezetvédelmi standardok is, az idén január 25-ére eső holdújév miatti szokásos szünet, de nagyobbrészt a karanténintézkedések következménye. A NO2 koncentrációjának csökkenése előbb Vuhan városában és közvetlen környezetében, később, fokozatosan az egész országban megfigyelhető volt. „Most láttam először egy adott történéshez kapcsolódóan ilyen nagy területre kiterjedő és ilyen drámai NO2-csökkenést” – mondja Fei Liu, a Goddard Űrközpont légkörfizikus munkatársa.
Nitrogén-dioxid-szennyezés Kínában január 1–20. és február 10–25. között. Az adatokat az Európai Űrügynökség, az ESA Copernicus Sentinel–5 műholdjának TROPOMI mérőberendezése (Tropospheric Monitoring Instrument) szolgáltatta. A NASA Aura műholdjának OMI berendezése (Ozone Monitoring Instrument) hasonló változásokat rögzített.
Forrás: Joshua Stevens - NASA Earth Observatory
Tisztább lett a levegő a Pó völgyében
A nitrogén-dioxid-kibocsátás csökkenése Európában is mérhető volt. Az Európai Űrügynökség, az ESA Sentinel–5 műholdjával rögzített adatokból látható, hogyan csökkent Olaszország északi része, a Pó folyó völgye fölött a légszennyezés. „Van némi változékonyság az adatsorban a felhőborítottság és az időjárási változások miatt, de meg vagyunk győződve róla, hogy a csökkenést a kisebb járműforgalom és a csökkent ipari aktitivitás okozta” – mondja Claus Zehner, az ESA Sentinel–5 küldetésvezetője. Az animáción január 1. és március 11. között követhető, hogyan csökken a légszennyező gáz koncentrációja (a TROPOMI mérőberendezés adatai).
Párizsban jelentős volt a visszaesés, de Budapest is látható a javulás
Szintén a TROPOMI segítségével végeztek átfogó levegőminőség-elemzést az utóbbi hónapokban a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) kutatói. Eredményeik azt mutatják, hogy a nitrogén-dioxid-kibocsátás Európa-szerte csökkent március 13. és április 13. között, ahogy a járványügyi intézkedések sorra életbe léptek, és éreztetni kezdték hatásukat.
Nitrogén-dioxid-koncentrációk Európában március 13. és április 13. között.
Forrás: KNMI - ESA
Mi történik a korlátozó intézkedések feloldása után?
A mérési adatokból már látható, hogy a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítésével újra megnő az NO2-koncentráció. A Belgiumi Királyi Felsőlégkör-kutató Intézet (BIRA-IASB) kutatói a KNMI-vel és az ESA-val együttműködve elemezték a járványügyi intézkedések és a NO2-koncentráció összefüggéseit. Eredményeik szerint a kínai nagyvárosok fölött április folyamán már kissé nagyobb NO2-szennyezést lehetett mérni, mint 2019 hasonló időszakában. „Arra számítunk, hogy az intézkedések enyhítése nyomán ugyanolyan emelkedés következik be, mint ami a kínai városok esetében mérhető” – mondja Maite Bauwens, a BIRA-IASB kutatója, az eredményeikről beszámoló tanulmány vezető szerzője.
Nagyobb a csend
Vuhanban a kijárási tilalmat 76 nap után, április 8-án oldották fel (de a városból távozni csak azzal a feltétellel lehet, hogy az illető telepít a telefonjára egy állami megfigyelő appot, amellyel igazolja, hogy egészséges, és nem volt kapcsolatban Covid-19-ben megbetegedett személyekkel). Még a karantén időszakából származik egy a városban élő amerikai állampolgár, Rebecca Franks beszámolója, aki korábban alig hitte, hogy Vuhanban egyáltalán élnek madarak, annyira keveset látott belőlük. A kijárási tilalom alatt viszont annyira lecsökkent a zajszennyezés, hogy egész nap hallható volt a madárdal, sőt a szárnycsapásaik hangja is.
Az USA nonprofit, közszolgálati rádiója, az NPR tudósítója pedig Rómából arról számolt be, hogy az olasz főváros utcáin akkora a csend, hogy a rozsdás kapukilincsek zaját is hallani.
Erica Walker, a Bostoni Egyetem közegészségüggyel foglalkozó posztdoktor kutatójának, az egyetemi campus közelében, a Kenmore Square nevű, egyébként forgalmas kereszteződésben április elején csúcsidőszakban 68 decibeles zajszintet mért a korábbi 90 helyett (összehasonlításként: egy porszívó körülbelül 60 decibel erősségű zajt bocsát ki). A zajszennyezés csökkenése egyértelműen pozitív: az erős, állandó zaj fokozza a stresszel összefüggő megbetegedések kialakulásának esélyét, hozzájárul a magas vérnyomáshoz, ezenkívül halláskárosodást, alvászavarokat okoz.
Egyéb szennyezések, környezeti kockázatok
Ugyan a légszennyezés, a fény- és zajszennyezés időleges visszaesése egyaránt hasznos a környezetre és az emberi egészségre nézve, a járványügyi intézkedéseknek vannak negatív környezeti következményeik is. Várhatóan az idén kevesebb hulladékot fognak újrahasznosítani, mert sok helységben bezárták a hulladékfeldolgozó és -újrahasznosítható üzemeket attól tartva, hogy a szemét elősegíti a koronavírus terjedését.
Az élelmiszer-kiskereskedelemben növekszik a műanyag zacskók használata. Terjed az online ételrendelés, általában az internetes vásárlás, és ezzel több egyszer használatos csomagolóanyag kerül a szemétbe – ráadásul akkor, amikor a köztisztasági vállalatok is nehézségekkel küzdenek a kijárási korlátozások miatt.
További probléma, hogy a lecsökkent szállítási kapacitások és az exportpiacok kiesése miatt jelentős mennyiségben kerül a szeméttelepekre az eladhatatlan zöldség, gyümölcs, virág, tej, tejtermék, hal stb., vagyis a szerves hulladék mennyiségének növekedésére kell számítanunk – derül ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNTAD) összefoglalójából. E hulladékok bomlása metánkibocsátással jár. Ez azért nem kedvező, mert soha nem volt még ilyen magas ezen üvegházhatású gáz koncentrációja a légkörben a rendszeres mérések óta, mint most. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal 1983 óta méri a globális metánkoncentrációt; akkor 1830 ppb volt a koncentráció (parts per billion, vagyis egymilliárd légrészecskéből ennyi a metánmolekula), 2019 decemberében pedig 1874,7 ppb. A metán ugyan csak 10–15 évig marad meg a légkörben, azonban 80-szor erősebb az üvegházhatása, mint a szén-dioxidnak.
A karanténintézkedések további környezeti kockázata, hogy őrzés nélkül maradnak az erdők, a szárazföldi és vízi természetvédelmi területek, így zavartalanul folyhat az illegális erdőirtás, az orvvadászat és -halászat. Ugyanakkor, mivel a turizmus gyakorlatilag teljes leállt, a turisztikai látnivalók helyszínén csökken a vízfelhasználás és a szennyvízkibocsátás, ezeken a helyeken kevesebb hulladék kerül a környezetbe.
A teljes cikk elolvasható az mta.hu oldalon.
Vezető fotó: Harminc éve először látszanak ki a szmogból a Himalája csúcsai
