Nem állította meg a járvány a petőfiszállási fejlesztéseket
A végéhez közeledik a felújítása annak a majdnem százéves tanyai iskolának, amelyben kápolnát és kiállítótermeket alakít ki a petőfiszállási önkormányzat. A fejlesztés több célt szolgál: az épület megmentésén túl a falu látnivalóit szeretnék népszerűsíteni – mondta el Szász János településvezető a megyei hírportál kérdésére.
A polgármester hozzátette: a település tizenegy tanyai iskolája közül csak öt maradt meg. Ezek közül a legöregebb a szegedi úti iskola, amely az 1900-as évek elején épült. Bár az építés pontos dátumát nem tudják, de az épület megmentését mindenképp fontosnak tartják, ezért dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye érseke, illetve a pálos plébánia támogatásával megvásárolták az épületet.
Szász János elmondta azt is, hogy az öreg iskolaépületben kialakítanak egy olyan turisztikai bemutatótermet, amely a Péteri-tó, illetve a szentkúti kegyhely történetével, értékeivel ismerteti meg a látogatókat. A másik kiállítóteremben pedig a helyi kézművesek, népművészek munkáit mutatják be. Mindezek mellett egy kápolnát is kialakítanak az egykori iskolában és egy korabeli tantermet is berendeznek.
Szintén a végéhez közeledik az a több mint háromszázmillió forintos projekt is, amelynek során a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság irányításával visszaállítják a Péteri-tó eredeti mederalakulatát. A negyven éve védetté nyilvánított, mintegy kétszázhúsz hektáros szikes tó több mint kétszáz madárfajnak ad otthont. Az elmúlt száz évben azonban jelentősen csökkent a tó kiterjedése. A 20. század elejéig a vízfelület közel háromszorosa lehetett a mainak. A térség szárazodása miatt ugyanis a Duna-Tisza közén, így a Dél-Alföldön is eltűnt az egykori szikes tavak kilencven százaléka. A nemzeti park célja, hogy a lehetőségekhez mérten visszaalakítsák az egykori szikes tó eredeti mederalakulatát. Az így megújuló vizes élőhely szervesen kapcsolódik majd a Tisza-völgyet, mint kiemelt nemzetközi jelentőségű madárvonulási útvonalat kísérő szikes tavak észak-déli irányú láncolatába, költő-, pihenő- és táplálkozóterületet kínálva számos védett fajnak – részletezte a polgármester, aki azt is hozzátette, hogy bár még nem fejeződtek be teljesen a munkálatok, de már nagyon sokan látogatják a megújult tavat és annak környékét.
Szász János arról is beszámolt, hogy jelentős állami támogatásból újult meg a magyar pálos rend petőfiszállási kegyhelye is.
Pálosszentkúton a kolostor és a zarándokház felújításával párhuzamosan ásványvíz-palackozó üzem is épült, amely a rend fenntartását hivatott segíteni – részletezte a polgármester, aki azt is hozzátette, hogy az önkormányzat az ásványvíz-értékesítésben próbál majd segítséget nyújtani a pálos rendnek. A településvezető azt is elárulta, hogy a kegyhelyre érkező vendégeket immár felújított zarándokház várja. Ugyanakkor a kolostor épülete is megújult: kifestették, rendbe tették a nyílászárókat, az elektromos hálózatot, leszigetelték a homlokzatot és a padlásteret, illetve napelemekkel látták el az épületet, ezzel is tovább csökkentve a kiadásokat. Korszerűsítették a kolostor konyháját és új eszközökkel is gyarapodott a kegyhely. Szász János abban bízik, hogy a járványveszély pünkösdig elcsendesedik és az átadási ünnepségeket is megtarthatják.
Fotó: Petőfi Népe
