Elkészült Krepsz János első regénye
Borítóképfotó: Szőke Zsanett
Krepsz János saját maga is belátja és érzi, hogy megosztó személyiség a városban.
– Olyan az élet, mint a légkör egy Fradi-Újpest meccs után: repkednek a lila és a zöld székek – vallja. Szerinte a határozott és nem magában tartott véleménye miatt nem kedvelik többen. Korábban sok düh és indulat forrt benne, amit oldani tud azzal, hogy ír. Emlékezete szerint 5-6 éves lehetett, amikor egy dalt írt arról, hogy fél a kígyóktól. Csak magának írta ezt, soha nem mutatta meg senkinek, de talán ez volt az első állomás az alkotás útján. Aztán később dalszövegeket kezdett írni, amiket már láttak mások, ő mégis úgy gondolta, hogy nem érdemesek arra, hogy értékesítse, vagy a szélesebb nagyközönség elé tárja azokat. Később a Facebook lett egy olyan platform, ahol meg tudott nyilvánulni, és amikor ezek után több pozitív visszajelzés érkezett, akkor kezdett benne érlelődni egy könyv gondolata. Ezt évekig hordozta, majd 2019. december 7-én leütötte az első karaktereket.
Fotó: Keresztesi Ervin
– Akkor írtam egy prológust és úgy éreztem, hogy jó lesz. Kétszáz oldal az én ars poétikám, ez a könyv is ilyen terjedelmű. Sokat merítettem a saját életemből: örömöt, bánatot, kétségeket, mindent megfogalmaztam benne. Egy ember vívódását tárom az olvasók elé gyermekkortól a felnőttkorig, és aki elolvassa a könyvet, az megismer engem, teljes valómban. Az első mű, ami hatással volt rám, az J. D. Salinger: Zabhegyező című darabja volt és nem azért, mert annyira tetszett, hanem mert az egyes szám első személyű előadásmódot nagyon közel éreztem magamhoz. Így született meg a könyv, és amikor készen voltam, akkor szeretetet éreztem – tette hozzá a szerző.
Fotó: Szőke Zsanett
Az októberben megjelenő könyv kapcsán elmondta, nagyon hálás, hogy többen bizalmat szavaztak neki és így támogatják a munkáját. Úgy érzi, van még benne több regényre való élmény, amit szeretne a jövőben papírra vetni.
Z. A.
