Helyi hírek 2021. március 28. 12:00

Titkok a levéltárból – Táby József háza

Titkok a levéltárból – Táby József háza
Kiskunfélegyháza első magyaros szecessziós lakóépülete az 1907-ban épült Fekete Gáborné-ház. De van egy másik „első” szecessziós ház is a városban, amely egy újabb stílusirányt képvisel, a Móra-tér 4. szám alatti Táby József-féle ház, amely ugyancsak 1907-ben épült.

Az építtető, dr. Táby József (1872–1943), a nagy tekintélyű Táby (Tábi) család tagja volt. 1905 decemberétől 1936-ig volt Kiskunfélegyháza tisztiorvosa, korábban honvéd ezredorvosként szolgált. Építkezéséről tudósított a helyi sajtó is: „Városunk egy uj, csinos és modern magánházzal fog gazdagodni. Ezt az uj házat dr. Táby József városi orvos építteti a szegedi-utcán. Ugy berendezésre, mint külső csinra ez lesz a város legnagyobb magánháza. A terveket Morbitzer Győző építész csinálta és az építési vállalkozók az Ujszászy és Majláth cég. Az építésre a tanács az engedélyt megadta.” A tervrajzot ugyan nem írta alá, de stiláris jegyek alapján kijelenthető, hogy a tervező valójában – az újságcikkben rossz keresztnévvel szereplő – Morbitzer Nándor volt, aki újrakomponálta a pár évvel korábban, 1904-ben készített városházatervének elemeit. Ez szembetűnő például a párkány fölötti attika formálásában és a jellegzetes tárcsás motívumok használatában, amelyek mind mestere, Czigler Győző építészetére vezethetők vissza.


A Táby-ház homlokzatának tervrajza (BKMÖL V.175b 2580/1907 5847/ki. 1907 sz.)

Az építési engedély iránti kérelmet Táby 1907. június 11-én nyújtotta be Kiskunfélegyháza város tanácsának. Nyolc tervet csatolt hozzá, ebből négyet az építési szabályrendelet szerint a hatósági jóváhagyás után visszakapott, négy pedig a levéltárba került, ahol most is megtalálható. Az építési engedély 1907. június 20-án, a lakhatási 1908. május 21-én kelt.


A nyitott folyosó részlete a megmaradt helyiségszakasszal, 2010. április

A Morbitzer tervezte épület több fontos újítást hozott Félegyháza polgári építészetébe. Itt jelent meg először az egyszerű soros alaprajzot nyitottabbá tevő, két egybenyitható szoba, és itt választották először külön a személyi közlekedésre és a lovas kocsiknak szolgáló bejáratokat, így az épület zárt sorú beépítésbe került, miáltal az utcakép is urbánusabb jellegűvé vált. A ma is meglévő, 1912-ben épült istállók és kamrák a telek József Attila utca felőli frontjáról közelíthetők meg. Az épület minden tekintetben modern volt: külön fürdő- és gyermekszoba, továbbá hall és üvegezett veranda szolgálta a lakók kényelmét. Táby egy elkülönített rendelőt is fenntartott a pácienseknek.




A ház kisebb külső és belső átalakításoktól eltekintve a pincétől a padlásig őrzi az eredeti kialakítását. Később óvoda működött benne, ma szociális intézmény.

Brunner Attila

Kövessen minket a Facebookon is!