A víz érték, megbecsülése létszükséglet
Borítókép: A Duna-kanyar
A világnapot 1992-ben, a Rio de Janeiroban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére.
Az ENSZ közgyűlése által 2015-ben elfogadott fenntartható fejlesztési célok között szerepel, hogy 2030-ig a Földön mindenki számára lehetővé kell tenni a hozzáférést az egészséges ivóvízhez. Ez a célkitűzés jelzi, hogy a víz témája a szegénység elleni küzdelem egyik kulcsfontosságú kérdése is. A vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog és létszükséglet. Ez viszont a világnak nem minden részén valósul meg, tehát felelősségünk van azért, hogy a vízhez való hozzájutásban korlátozott embertársaink helyzete javuljon.
A vizeinket folyamatosan szennyezzük és pazaroljuk… Feladatunk a szennyvíz mennyiségének csökkentése, illetve újrafelhasználási arányának növelése. A világszervezet fenntartható fejlesztési célkitűzései között szerepel, hogy 2030-ig a jelenleginek felére csökkenjen a világon a kezeletlen szennyvíz részaránya, valamint növekedjen a szennyvíz biztonságos újrahasznosításának mértéke.
Vízgazdálkodásunk szorosan összefügg a természetes és a telepített erdőborítással és az erdőgazdálkodással. Minél több erdőt, fát telepítsünk, hagyjuk a folyókat, patakokat saját medrükben csörgedezni, és állítsuk helyre a vizes élőhelyeket, ezáltal tartsuk egyensúlyban a vizek körforgását. Hozzuk vissza a vizet a tájba, és tartsuk is ott!
A vízhez való viszonyunk és bánásmódunk szorosan összefügg a klímaváltozással. A Föld vízkészletének megóvása és körültekintő felhasználása életeket menthet, illetve jobb életminőséget nyújthat. A vízzel való jó gazdálkodás (vízmegtartás, víztakarékosság) csökkenti az üvegházhatást, a bolygó felmelegedését, segíti az alkalmazkodást.
Az elöntött Alpári-rét
Ha nincs víz, nincs élet
Napjainkban a víz óriási veszélynek van kitéve. Az egyre növekvő népesség, az ipar és a mezőgazdaság mohó vízigénye, valamint az egyre súlyosbodó klímaváltozás mind fenyegetést jelentenek rá. A Föld lakóinak 20 százaléka él vízhiányos területeken, ahol az emberek, állatok, növények sem jutnak elegendő vízhez. Ha víz hiányában a növény és állattenyésztés korlátozott, akkor az ott élők nem jutnak elegendő élelemhez sem. Nem éhen halni fognak az emberek, hanem elvándorolni…
A víz a legértékesebb, de nem korlátlan erőforrásunk – felelősségteljesebben kell felhasználnunk. Meg kell teremteni az egyensúlyt az emberek, az ipar, a mezőgazdaság és a vízkincs védelme között. Meg kell szüntetni a vízpazarlást, minden szinten takarékoskodnunk kell a meglévő felszíni és felszín alatti vízbázisokkal. Elegendő víz nélkül nincs mezőgazdaság, nincsen biztonságos élelmiszerellátás!
Ha folytatódik a Homokhátság kiszáradása, akkor 300 éve nem látott pusztasággá válhat a Kiskunság a 21. század végére.
A természetben a víz harmóniát teremt, életet hoz és segíti a természeti kincsek megőrzését. A háztartásokban, az iskolákban, a munkahelyeken a víz jelenthet egészséget, higiéniát, emberi méltóságot, termelékenységet. Vallási, kulturális és spirituális helyeken a víz az összekötő kapocs a teremtés, az egyén és a közösség között. A tiszta ivóvíz, a helyes higiéniai gyakorlat, WC használat, kézmosás, csatornázás elengedhetetlen az élethez, a betegségek megelőzéséhez és a gyermekek egészséges fejlődéséhez.
Tudatosítsuk és tiszteljük a víz ezerféle jótékony hatását, vizsgáljuk meg, hogyan járul hozzá mindennapi életünkhöz, értékeljük jelentőségét és gondoskodjunk védelméről!
Praktikus tippek: Életadó víz - tudatosság a vízfogyasztásban
Kis-Szeniczey Kálmán
önkormányzati képviselő, VVE
LMP-Magyarország Zöld Pártja Bács-Kiskun megyei elnöke
