Avarkori leletek Félegyháza határában
Dr. Knipl Istvántól megtudtuk, hogy egy, a 80-as-90-es években készült légi fotó alapján indult a feltárás. Egy ilyen felvételen a világosabb zöld gyepen például sötétebb foltok jelzik, hogy ott valamikor megbontották a föld természetes rétegeit. Erre ugyanis a növényzet reagált, és a bolygatott helyen egyszerűen más színű a fű.
Az említett felvételeken az is egyértelműen látszott, hogy a föld temetőt rejthet, bár azt akkor még nem tudták, hogy avar-, vagy késő honfoglaláskori temetőről van szó. Mindenesetre a légi fotón 35-40, sorosan elhelyezkedő sír látszik, de a régész szerint ennek a duplája is rejtőzhet ott. A feltárás során kiderült, hogy nagy valószínűséggel a 7. század második felének, tehát a közép avarkornak a leleteit rejti a félegyházi föld.
A kort meghatározó lelet jelen esetben egy pár ezüst fülbevaló volt. Az avarok ékszereinek ugyanis koronként más jellemzői vannak. Míg a korai avar fülbevalókat nagy gömbös, rombusz, vagy piramis alakú csüngőkkel látták el, addig a kései avar ékszerek már vékony karikán, több kisméretű pálcán elhelyezett gömbökkel vannak díszítve. Az itt felszínre került darab egy nagyobb átmérőjű ezüst karika, rajta egy kis nyélen elhelyezett gömb csüngőkkel. Egyelőre bizonytalan a pontos származási időpontja, vannak párhuzamai a közép avar korból, ám azok aranyból készültek. Restaurálás után pontosabb lehet a meghatározás. Ez általában speciálisan erre a korra szakosodott szakemberek bevonásával történik meg, akik sok esetben 20-30 éves behatárolással állapítják meg a korszakot.
Nemcsak az ékszerek, hanem például az övgarnitúrák is másképpen készültek a korai és másképpen a késői avar korban. Az előbbiben öntött, az utóbbiban préselt technikát alkalmaztak. A régészek feladata lesz az is, hogy ezek alapján – a lehetőségekhez mérten, viszonylag pontos – kormeghatározást végezzenek.
A feltárás során a csontok és az ékszer mellett vastárgyak is felszínre kerültek: kések, gombok, használati tárgyak. Mivel az avarok temetkezése mellékletekkel zajlott attól függően, hogy milyen társadalmi réteget képviseltek, a most feltárt vastárgyak tanúsága szerint a középréteg sírjairól van szó. Dr. Knipl István hozzátette: ez persze nem jelenti azt, hogy két nap múlva nem bukkanhatnak valami lenyűgözőre, hiszen Kiskunfélegyháza területén volt már rá példa.
A megtalált csontok alapján átlagos termetű emberek maradványait rejtette a föld, bár kivétel itt is akadt: egy nagyjából kétméteres személy csontmaradványaira is rábukkantak, ami még mai léptékkel is egészen rendkívülinek számít.
A régész végezetül elmondta, hogy a feltárás a térség avarkori múltjáról ismét új információkkal szolgál számukra és nagyon örülnének, ha minél tovább folytathatnák a munkálatokat. Egyben biztos: az elmúlt nyolcezer évben itt mindig laktak emberek, ezek nyomai mind ott vannak a föld alatt.
Kiskunfélegyháza és térsége tobzódik a régészeti leletekben, ennek bizonyítékai a múzeum régészeti kiállításában megtekinthetők. A most felszínre hozott tárgyakat Molnár István restaurálja, valamint tisztítja, és reményeik szerint a közeljövőben meg is tudják mutatni a látogatóknak.
Z. A.
Fotó: Fantoly Márton
