Ivartalanítási program a kóbor kutyák számának csökkentéséért
A program a tervek szerint év végéig tart; a kutyákat központilag jelölik ki; a beavatkozásokat a megbízott állatorvosok végzik, és 70 százalékában nőstényeket ivartalanítanak. A Nébih hangsúlyozza, hogy a nem kívánt ebszaporulat megelőzéséhez az állatok ivartalanítása az egyetlen megbízható eszköz, ennek ellenére – becslések szerint – Magyarországon csak a kutyák mintegy 10 százalékát ivartalanították. Amíg ez az arány számottevően nem javul, addig nem várható áttörés a kóbor, illetve az állatmenhelyeken és az ebrendészeti telepeken gazdára váró ebek számának alakulásába sem.
A márciusban indított program elsősorban az 5000 lélekszám alatti kistelepülésekre koncentrál, ahol a tapasztalatok szerint erősebben élnek még a köztudatban az ivartalanítással szembeni tévhitek, és sokszor a megfelelő szakmai háttér sem áll rendelkezésre az operációk elvégzéséhez. Az elmúlt években – a különböző szemléletformáló programok mellett – több sikeres, elsősorban menhelyi kutyák ivartalanítására indított projektet az Agrárminisztérium és a Nébih.
Bognár Lajos országos főállatorvos arról beszélt a közlemény szerint, hogy bár azóta, hogy kötelezően chippel kell megjelölni az ebeket, jelentősen csökkent az ebrendészeti telepekre bekerülő kutyák száma, még így is több mint 17 ezer kutyát fogtak be 2020-ban.
A program elindításával, a szaporulat csökkentése mellett, fontos cél az ivartalanítással kapcsolatos tévhitek eloszlatása is. A beavatkozás ugyanis többek közt mérsékli az ebek domináns viselkedést, visszafogja szökési hajlamukat, de csökkenti az időskori megbetegedések, például a daganatok előfordulásának esélyét is. A kutyák egészségére nézve tehát sokkal több pozitívuma van az ivartalanításnak, mint azt a legtöbben gondolják.
