Titkok a levéltárból – Az ONCSA-házakról

Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) 1940-ben olyan állami szociális szervezetként jött létre, amely a vidéki, főleg mezőgazdaságból élő, nagycsaládos nincstelenek intézményes támogatását és a gyermekvédelmet tűzte ki céljául. A szervezet a korábbi, sikertelennek bizonyult ínségmunka-akciót kívánta kiváltani. Sem alkalmi, sem rendszeres segélyt nem osztott, hanem a mélyszegénységben élők önellátását támogatta, meghitelezve az induláshoz szükséges feltételeket.

Borítókép: Fortepan
Az 1941-ben önálló Dunapentelén felavatott ONCSA-házak – Gróf Teleki Pál-telep
Vasúti felüljáró a Magyar útnál. A kép középvonalában a Táborállás utca látszik

Az alap több módon, általában „természetbeni kölcsönzéssel” segítette a rászorulókat. Egyes családok lovat és kocsit kaptak, hogy fuvarozást vállalhassanak. Mások fejőstehénhez, hasas juhhoz, tenyészkocához jutottak. Sokakhoz libát, kacsát, csirkét adtak ki nevelésre, takarmánnyal együtt. Az ahhoz értők gazdasága méhcsaláddal gyarapodott. Az iparosok közül néhányan a mesterségük eredményes folytatásához szükséges anyagot, berendezést, vagy eszközöket kapták meg. A juttatások értékét a később megtermelt haszonból, hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönként, évek alatt kellett visszafizetni. A legalább négy gyermeket nevelő családok közül azok kerülhettek be a különböző akciókba, akik vállalták a hitel törlesztését, valamint az alap által elvárt és rendszeresen ellenőrzött tisztességes munkát és becsületes életet.

Fotó: Bágyogszovát weboldala – Szabó István ONCSA háza 1944-ben

Az ONCSA legsikeresebb vállalkozásának a saját, egészséges otthon megteremtésére irányuló kezdeményezése bizonyult. Két év alatt országszerte mintegy 12 ezer típuslakást építettek, 30 éves kamatmentes kölcsön alapján. Kiskunfélegyháza idejekorán bekapcsolódott az ONCSA programjába. Már 1940-ben sikerült 100.000, majd a következő évben újabb 180.000 pengős állami támogatást kieszközölni. Ez utóbbi összeg szolgált a rászoruló sokgyermekesek családi házainak felépítésére.

Fotó: Kiskunfélegyházi levéltár
A Kiskunfélegyházi Közjóléti Szövetkezet kislakás-épíkezési alaprajza

Már 1941 tavaszán sor került a Kecskemét-Szeged felé futó országút mellett álló villanymalom és a Felsőtemető közötti területen a telkek kiválasztására. Az alap megvásárolta a várostól az itteni 15 holdnyi földet, azt 300 négyszögöles telkekre osztva 20 egyszobás és 2 kétszobás családi ház építésébe kezdett. A telepen, ahová bevezették a villanyt is, létesítettek egy ártézi kutat, de minden házhoz tartozott egy ásott kút is. A bekerített házak udvarára baromfi- és sertésólakat építettek, a kertbe gyümölcsfákat telepítettek.

A 22 lakásra több mint 100 család jelentkezett. Közülük alapos környezettanulmány után választották ki azokat, akik 1941 decemberében birtokukba vehették az elkészült, akkor modernnek számító házakat. A beköltöző 22 család összesen 158 gyermeket nevelt. A házak ünnepélyes átadására 1942. május 13-án, a Kiskun Nap keretében került sor.

Ónodi Márta