Kunszállás 2021. július 5. 14:00

Aratófesztivált rendeztek Kunszálláson

Képgaléria
Aratófesztivált rendeztek Kunszálláson
Negyedik alkalommal rendezték meg Kunszálláson az aratófesztivált. Július 3-án, szombaton reggel a Radnai-téren gyülekeztek az arató férfiak és a marokszedő nők, akik lovaskocsikon és gyalogosan mentek a falu határában lévő gabonatáblához, amelyet Provics Tibor ajánlott fel a rendezvény megtartásához.

Almási Roland Márk, Kunszállás polgármestere köszöntőjében a kunszállási arató hagyományt idézte fel. – Amit ma már korszerű, nagyteljesítményű betakarítógépek végeznek, az régen fáradságos munkával, sok ember egymásra hangolt munkájával tudott csak megvalósulni – mondta, majd köszöntet mondott a kunszállási hagyományőrzőknek, hogy évről évre megszervezik az aratás ünnepét Kunszálláson.

Szikora László, a Csűrcsavaró Néptánc Egyesület elnöke visszaemlékezett a 2017-ben megszervezett első aratófesztivál céljára, amely ma is aktuális: a kárpát-medencei magyar paraszti kultúra őrzése és ápolása, ami nem a múlt, hanem a jövő része. – Az aratás, és általa a gabona, ami a kenyeret és az életet jelenti. Ha gabona volt, kenyér volt. Ha kenyér volt, élet volt és vele minden volt. Ezt a hagyományt őrizzük mi is Kunszálláson – összegezte gondolatait a szervezők képviselője.

Kákonyi Károlyné, a Magyarok Kenyere program Bács-Kiskun megyei követe a 11 évvel ezelőtt meghirdetett, mára már Magyar Örökség-díjas program céljait ismertette, kiemelve, hogy évről évre egyre többen csatlakoznak a programhoz szerte a világban.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke szerint óriási érték, hogy büszkék vagyunk a hagyományainkra, ez lehetővé teszi azt, hogy tovább vigyük őseink örökségét, ami ott él bennünk. Mindenért közösen kell megküzdenünk, így volt ez egykor az arató csapatokban is – hangsúlyozta. 

A Magyarok Kenyere programról szólva, az Országgyűlés alelnöke annak szimbolikus jelentőségéről beszélt. A Kárpát-medence különböző területeiről érkező gabonát összeöntik, majd a 15 millió búzaszem lisztté őrölve a kenyérben egyesül. Így egyesül a szétszóratott magyarság is a nemzetben. A kezdetben 10 tonnányi gabona az elmúlt esztendőben már 1100 tonna mennyiségre nőtt, az ebből készült lisztet a Kárpát-medence rászorulói részére juttatják el.

Dr. Juhos Imre, Kunszállás plébánosa megáldotta a gabonatáblát, a szerszámokat és az aratókat, majd elkezdődött az aratás. Az aratók között volt Jakab István MAGOSZ-elnök is. Az arató férfiak által levágott gabonát az asszonyok kévébe kötötték, majd lovaskocsira pakolták és bevitték a Radnai-térre, ahol a Fülöpházi Hagyományőrző Egyesület cséplőgépe várta. A hagyományos aratást a korabeli cséplés követte. Az aratók és a cséplők munkája nyomán több zsáknyi gabonával gyarapodott a kunszállási közösség.

Az Arany Alkony Nyugdíjas Klub – az 1800-as évekből származó recept alapján – kaszáslevest és birkapörköltet készített, valamint helyben sütött hagyományos kenyér és házilekváros bukta, valamint fánk várta a résztvevőket.

A délután folyamán a Kerekegyházi Nótások katona- és aratódalokat énekeltek, majd Fehér Zoltán és felesége játszott citerán. A kunszállási Faluházban a régi paraszti élet használati tárgyait bemutató kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők Simsi Géza magángyűjteményéből. 17 órától a Fölszállott a páva 2018. évi döntők döntőjének győztese, a délvidéki Fokos zenekar adott koncertet. A kunszállási aratófesztivál táncházzal zárult a Radnai-téren.

s. r.

Fotó Varga-Somogyi Ibolya

 

Kövessen minket a Facebookon is!