Jobbra hajts, balra előzz! – Nyolcvan éve gyökeresen megváltozott a közlekedés
A Rádióélet 1941. július 4-i számában részletesen tudósított az elkövetkező változásokról
Fotó: Nemzeti Fotótár
A bal oldali közlekedés eredetéhez számtalan, nem bizonyítható legenda kapcsolódik. Akad olyan vélemény, amely szerint már a régi rómaiak is az út bal oldalán közlekedtek, hogy – mivel az emberek többsége jobbkezes – veszély esetén gyorsan elő tudják rántani fegyverüket. Hasonló megfontolásból a középkori szekerek és a hintók is a bal oldalon közlekedtek, hogy a vezetők ostort tartó keze szabadabb legyen. Az erre vonatkozó első írásos anyag az 1300-as évek elejére datálódik, VIII. Bonifác pápa bullája azt tanácsolta a Rómába tartó zarándokoknak: jobb kézbe fogott karddal utazzanak, mert így jobban tudják magukat védeni.
Egy másik magyarázat szerint, ha a kardot jobb kézzel forgatták, akkor a hüvelyt bal oldalon kellett viselni. Bal oldalt viselt kardhüvellyel azonban fizikailag lehetetlen jobbról felülni a lóra. Ha viszont az ember bal oldalról száll lóra, akkor a lovat az út bal szélére vezeti, hogy felszállás közben ne akadályozza a forgalmat, így azonban az elindulás után is a baloldalon fog közlekedni.
A francia forradalom idején pedig szimbolikus jelentősége volt annak, ki melyik oldalon halad: a szegények a jobb oldalon, a ribillió ellenfelei, az arisztokraták pedig a bal oldalon. Így érthető, hogy Napóleon francia császár a közlekedés rendjén a 19. század elején változtatott. Egyesek szerint, mert ő maga is balkezes volt, mások szerint azért, hogy jobbra igazodó katonái meglephessék az ellenséget.
Akármi volt is az indok, Európa nagy részén – és persze az új módihoz alkalmazkodó országok gyarmatain is – áttértek a jobb oldali közlekedésre. Mindez azonban csak a közutakra igaz: magában a változást elindító Franciaországban például a vasutakon a mai napig bal oldali a közlekedés – miként nálunk is a gödöllői HÉV-en –, és a repülésben és a hajózásban is jobbról végzik a kikerülést.
A napóleoni háborúk után azonban több országban visszatértek a bal oldali közlekedéshez, így Ausztriában és Magyarországon is, sőt Ausztriában még egy évszázada is egyes tartományokban jobb, másokban bal oldali közlekedés volt, a vezetők nem kis bosszúságára. A jobb oldali közlekedés fokozatosan hódított, Szovjet-Oroszország az első világháború végén tért rá át, majd az 1930-as években valamennyi Magyarországgal szomszédos államban bevezették.
Fotó: Nemzeti Fotótár
Az elszigetelődés elkerülése érdekében végül a kontinensen utolsó előttiként Magyarország is átállt a jobb oldali közlekedésre, ugyanis az utolsók a svédek voltak, akik csak 1964-ben változtattak. A döntésnek oka volt a német orientáció, és az is, hogy a bécsi döntések által visszacsatolt területeken már jobb oldali rend volt, itt a magyar hatóságok időlegesen a bal oldali közlekedést állították vissza, így Erdélyben is, ahol a románok már korábban áttértek a jobboldali közlekedésre. A közlekedési tárca 1939 júniusában már határozott a változásról, de a bevezetés a háború miatt két évet tolódott.
Fotó: Nemzeti Fotótár
Az 1941. június 26-i 187 000/1941. BM rendelet szerint az áttérés két lépésben történt. Július 6-án hajnali 3-kor Budapestet és környékét kivéve az egész országban, november 9-én hajnali 3-kor pedig a fővárosban és környékén tértek át a jobb oldali rendre.
A Kálvin tér madártávlatból, háttérben a Magyar Nemzeti Múzeum épülete
Fotó: Nemzeti Fotótár
Az előmunkálatokat áprilisban kezdték: a rádió figyelmeztette a lakosságot, a lapok tájékoztató cikkeket közöltek, az iskolák az új rendet elmagyarázták a gyerekeknek. Július 6-ától a Budapest körüli határvonalon burkolati jelek, táblák terelték a járműveket megfelelő sávokba. Az áttérés simán lezajlott, csak egy baleset történt: egy fehérvári kalauz a lezárt bal oldali ajtónak dőlve kiesett a járműből.
Fotó: Nemzeti Fotótár
A fővárosi tömegközlekedés november 8-án 23 órakor leállt, hajnalig elvégezték a műszaki átalakításokat. Az átállás nem okozott gondot a Beszkárt villamosainál, ezeknek ugyanis mindkét oldalon volt ajtaja, de a buszok másik oldalán ajtót kellett vágni, a költség 12 millió pengő volt.
Fotó: Nemzeti Fotótár
A bal oldali közlekedés ma a világ mintegy egyharmadán van érvényben, elsősorban az Egyesült Királyságban és a volt brit gyarmatokon, valamint Japánban, a világ nagy autógyárai ezért bal- és jobboldali kormánnyal ellátott autókat egyaránt készítenek.
