A csapadékvíz is kincs, gazdálkodjunk vele!
Mire használhatjuk biztonságosan az esővizet?
1.) Önálló vízelosztó rendszer kiépítése nélkül
– öntözésre;
– házon belüli és ház körüli takarításra (beleértve a gépkocsimosást is)
2.) Házon belüli csapadékvíz-elosztó kiépítése esetében:
– WC-öblítésre;
– mosásra.
Miért gyűjtsünk csapadékvizet?
Csapadékbőség idején mindenki igyekszik minél hamarabb megszabadulni a kertjét, pincéjét elárasztó víztől, majd néhány hónappal később ivóvizet használ olyan célokra is, amelyekre a kevésbé tiszta, ingyen rendelkezésre álló, és nem utolsósorban az „előállítása” és célba juttatása során nagyságrendekkel kevesebb energiát felemésztő csapadékvíz is tökéletesen megfelelő lenne.
A csapadékvíz gyűjtése így egyszerre enyhítheti az özönvízszerű esőzések kedvezőtlen hatásait, segítséget nyújthat a vízhiány leküzdésében és hozzájárulhat az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez.
A csapadékvíz gyűjtésének legkézenfekvőbb felülete az épületek teteje. A Bács-Kiskun megyei viszonyok között egy 100 négyzetméteres, cserépfedésű tetőről nagyságrendileg 40 köbméter víz gyűjthető össze évente. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy az ingatlan felszínére (terasz, járda, egyéb burkolt felület) hulló csapadékot is felfogjuk. A szűrőberendezések nélkülözhetetlenek bármilyen célú csapadékvíz-hasznosítás esetén. Szűrőket mind az ereszcsatornában, mind a ciszternába való befolyás helyén érdemes elhelyezni.
A csapadékvíz tárolására szolgáló tartály méretezése során lényeges szempont, hogy mire kívánjuk felhasználni a gyűjtött csapadékvizet. Ha önálló esővízhálózatot építünk ki az épületben, úgy érdemes legalább napi 30 l/fő vízigénnyel számolni. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az éghajlatváltozás hatására egyre szélsőségesebbé válik az évi csapadékeloszlás, így több havi vízszükségletet magába foglaló ciszternát érdemes kialakítani, ez fejenként 3-3,5 m3 ciszternatérfogat-igényt jelent, ami egy négy fős háztartás esetében ráhagyással 15 köbméteres tartályt tesz ki. Ha „csak” a ház körüli tevékenységekhez (öntözés, gépkocsimosás) szükséges a vízigény fedezése, akkor ennél kisebb ciszternaméret is elegendő lehet. A ciszternák esetében lényeges szempont, hogy azok fala ne engedje át a napfényt, így föld alatt szokás elhelyezni azokat.
Anyagukat tekintve a ciszternák készülhetnek házilag betonból, vízzáró vakolattal: ez a legolcsóbb megoldás, cserébe jó minőségben nehezebben készíthetők el, hiszen komolyabb szaktudást feltételeznek. Léteznek előre gyártott beton ciszternák is, ezek méretükből fakadóan azonban nehézkesen mozgathatók, így kevéssé alkalmasak lakossági felhasználásra. Manapság különböző gyártmányú kész műanyag-ciszternák is elérhetők a piacon, ezek némileg drágábbak ugyan, azonban könnyen elhelyezhetők, kevesebb földmunkát igényelnek, vízzáró tulajdonságaik is kiválóak.
Előfordulhat az is, hogy alkalmanként lényegesen több csapadékvizet lehet összegyűjteni egy telken, mint amennyinek a felhasználására a rendelkezésre álló műszaki feltételek mellett lehetőség nyílik. Ha a pénztárcánk nem engedi további csapadékvíz-hasznosítási lehetőségek megteremtését, érdemes a csapadékvíz helyben történő elszikkasztásáról gondoskodni, hiszen ez is egyfajta csapadékvíz-hasznosítás: talajunkban őrizzük a nedvességet.
