Ma 75 éves a magyar forint

A hiperinflációt az ország II. világháborút követő kifosztottsága, számtalan gyár megsemmisülése, a termelés visszaesése alapozta meg. Mindezt tetézte a moszkvai fegyverszüneti egyezményben megállapított jóvátétel fizetése is. Ezt a helyzetet az állam még több pénz kibocsájtásával próbálta orvosolni, 1945-46 során mind nagyobb címletű pénzek kerültek forgalomba: jött a milpengő - vagyis millió pengő -, majd a bilpengő. 1946 júliusában azonban már a bilpengő is százmilliós címletnél járt. Ez a mai napig a világtörténelem legmagasabb címletű bankjegyének számít .

Mindez a gyakorlatban azt jelentette, hogy míg 1 kg kenyér 1945 augusztusában 6 pengőbe került, november elején 80, december elején 310, 1946. január elején 700, május elején 8 000 000, júniusban pedig már 5 850 000 000 pengő volt. Ezt a követhetetlen mértékű inflációt falun még könnyebben átvészelték az emberek – hiszen számos élelmiszert megtermeltek maguknak –, ám a nagyobb városokban az emberek éheztek. 1946 júliusában mindössze egyetlen hónap alatt 41900 billiót romlott a pengő értéke, az árak ekkor már 15 óránként duplázódtak.

A hiperinfláció megállítását végül az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint állította meg. 1 forint értéke 400 kvadrilliárd – vagyis 4 × 1029 – pengő volt. Emellett természetesen szükség volt a költségvetés szigorú felügyeletére, illetve az újjáéledő magyar ipari termelés is segített túljutni a hiperinfláción. Az 1945-46 során zajló magyarországi hiperinfláció azonban a gazdasági összeomlás iskolapéldája lett – írta a femina.hu cikkére hivatkozva a nyugat.hu.

Kövessen minket a Facebookon is!