Felavatták Tarjányi Ágoston emléktábláját
Képgaléria
– A dísztábla elkészítésének ötlete Kapus Bélánétól, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnőkétől származik, amelyet Kiskunfélegyháza város képviselő-testülete támogatott. A megvalósításában Molnár István kiskunfélegyházi képzőművész és Bozóki István kőfaragó segédkezett. Az emlékhely elkészítésének célja azt volt, hogy városunk lakói megismerjék Tarjányi Ágoston munkásságát – hangzott el a volt könyvtárigazgató köszöntőjében.
– A Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár falán sorakoznak azok domborművei, akik jelentős szerepet játszottak a kommunizmus elleni küzdelemben. A mai napon hozzájuk csatlakozik Tarjányi Ágoston emléktáblája, aki az egyik igazán hiteles alakja volt az 1956-os forradalom félegyházi eseményeinek. Félegyházán született, itt is járt iskolába. Tehetsége értelmiségi pályára szánta, de szorgalma és szerteágazó érdeklődése nyomán, mindenféle gazdasági tevékenységet elsajátított, ami a földműveléssel és az állattenyésztéssel kapcsolatban állt. A tanító oklevél mellé, az ének tanári képesítést is megszerezte, amellyel a város általános iskoláiban tanított éneket, vezetett énekkarokat, zeneiskolákat. Kiemelkedő szervezői képességei korán megmutatkoztak. Tanítványaival bejárták a Félegyháza környéki tanyavilágot, népdalokat gyűjtve.
A félegyházi 1956-os eseményeken ő volt a stabilitás. Megszervezte az ideiglenes forradalmi tanácsot, amelynek volt elnöke is, de az állandó bizottságban tisztséget nem vállalt. Óriási szerepe volt abban, hogy a válságos napokban véres összecsapás nélkül átvezették a várost, sikerült a rendet fentartani, így újra indulhatott a munka, a mindennapi élet. Mint mondotta: „Túl drága az ember vére ahhoz, hogy az utcakőre folyjék”.
Hiába volt azonban a békesség embere, november 4-e után a rendőrség, a kommunisták elhurcolták. Különböző börtönökbe, valamint a tököli internálótáborba tartották fogva politikai fogolyként. Két évre ítélték, amely ítélet ugyan amnesztia alá esett, azonban a legsúlyosabb következménye az volt, hogy az ízig-vérig pedagógusember, pedagógiai pályára már nem léphetett. Az itteni lehetőséget elzárták előle, ezért családját, feleségét, és öt gyermekét féltve elhagyta szeretett városát, és Szekszárdon telepedett le. Ott eleinte segédmunkásként dolgozott, későbbi kántori feladatokban, felnőtt énekkarok vezetésében kamatoztatta énektanári tehetségét. Kiváló szervezőképessége nyomán a szekszárdi cserkészcsapat vezetője, táborok szervezője, valamint a Szekszárdi Római Katolikus Társkör megszervezője és világi elnöke volt.
1991-ben megkapta a Hazáért és Szabadságért 1956 érmet. 1999-ben „Kiskunfélegyháza Város Díszpolgára” kitüntető címet adományozott számára a városvezetés. A díszpolgári cím odaítélésével egy olyan ember kapta meg az élégtételt, aki Kiskunfélegyházáért, s hazájáért tudott, és mert tenni. Élete és munkássága példaértékű minden magyar számára – méltatta emlékezésében Tarjányi Ágoston életét Csányi József polgármester.
V. B.
