Régészek és geográfusok tanácskoztak a múzeumban
Képgaléria
A konferencia jelentőségét prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár a következőképpen összegezte: a világ más részein már természetes, de nálunk még szokatlan, hogy régészek és geológusok együtt tanácskoznak. A legfontosabb amiért erre szükség van, hogy minél pontosabban feltárhassuk az ember és környezetének viszonyát. Azt, hogy milyen hatást váltott ki az ember a környezetében, és hogy a környezet hogyan reagált erre. Mennyire rongálódott, mennyire tudott regenerálódni. Fontos ez azért, mert lassan 7 milliárdan lakjuk bolygónkat. Ez az embertömeg elviszi a napenergia 40-47 százalékát. Ezt az energiát a növényi kultúrákon keresztül a termelésbe vonjuk be. Nagy kérdés, hogy lehet-e ezt fokozni. Az organikus kultúrák fönn tudtak úgy maradni, hogy közben éghajlatváltozás zajlott. Éppen ezért ezekre a tapasztalatokra építenünk kell.
Az emberiség azt hiszi, hogy a technológia fejlődése megmenti. Pedig nem. Sőt, sokkal nehezebb, keményebb kérdéseket vet fel. Ha egy nő lakkozza és lemossa körmeit, az nem probléma. Ha mindezt 3 milliárdan teszik, akkor felvetődik a kérdés, hogy mit csinálunk azzal az acetonnal, ami termelődik. De beszélhetnénk a mobiltelefonok sorsáról és sok egyébről is.
A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy az organikus kultúráknál a technikai fejlődések együtt jártak a felemelkedésekkel és összeomlásokkal. Ezek tapasztalatait nekünk számba kell venni és hasznosítani.
s-r
