2021 legdrágább klímakatasztrófái
A tanulmányt a brit Christian Aid jótékonysági szervezet készítette, amely szerint a tíz legsúlyosabb katasztrófa egyenként is több mint 1,5 milliárd kárt okozott. A legtöbb becslést azonban biztosítások alapján készítették, ezért a valós pénzügyi költségek ennél jóval magasabbak is lehetnek – olvasható a 444 cikkében.
A tanulmány a kevésbé gyors klímakatasztrófákat is vizsgálta, például a közép-afrikai Csád-medencében tapasztalt szárazság hatásait. A tanulmány szerint a Csád-tó 90 százalékkal zsugorodott az 1970-es évek óta, ami a világ legszegényebb embereinek millióinak életét és megélhetését veszélyezteti, akik a régióban élnek.
1. Ida hurrikán – 65 milliárd dollár
Fotó: SCOTT OLSON/Getty Images via AFP
Augusztus végén, szeptember elején söpört végig a négyes erősségű Ida Hurrikán az Amerikai Egyesült Államok több államán is. Ez volt az ötödik legerőssebb hurrikán az országban, ami földcsuszamlásokat okozott. Louisiana államban körülbelül 1 millió ember maradt áram nélkül, az egyik városban pedig a házak 75 százaléka megrongálódott, és 14 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát.
Fotó: SCOTT OLSON/Getty Images via AFP
Az Ida hurrikán nemcsak fölcsuszamlásokat, hanem komolyan áradásokat is okozott az északabbi államokban, Delaware-ben, Pensylvaniában, New Jersey-ben és New Yorkban. Az Ida hurrikán összesen 65 milliárd dollárnyi veszteséget kreált.
Fotó: BRANDON BELL/Getty Images via AFP
A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen viharok száma 1980 óta folyamatosan növekszik az Atlanti-óceán térségében, amihez a klímaváltozás is hozzájárul. Az Egyesült Államok az egyik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó ország, de miután Joe Biden amerikai elnök újra csatalkozott a párizsi klímaegyezményhez, 2050-re zéró kibocsátást ígértek.
2. Európai áradások – 43 milliárd dollár
Belgium
Fotó: FRANCOIS WALSCHAERTS/AFP
Július 12. és 15. között komoly esőzés sújtotta Nyugat- és Közép-Európát, a legsúlyosabb helyzet Németországban volt, ahol körülbelül 90 mm eső esett naponta. A hirtelen jött áradásokban legalább 240 ember vesztette életét, és a gazdaságban is komoly károkat okozott, mintegy 43 millárd dollárt.
Németország
Fotó: BORIS ROESSLER/dpa Picture-Alliance via AFP
A klímaváltozásnak köszönhetően pedig lehet is még számítani hasonló eseményekre szerte Európában. A World Weather Attribution becslései szerint 1,2-9-szer nagyobb esély van arra, hogy Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban lesznek még ilyen áradások heves esőzések miatt.
Németország
Fotó: BERND LAUTER/AFP
Bár a régióban már az 1990-es évektől kezdve folyamatosan csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, még mindig a világ összes gázkibocsátásának 18 százalékáért felel. A tervek szerint 2030-ra az 1990-es állapothoz képest legalább 55 százalékkal csökkenti Európa az ilyen típusú gázok kibocsátását, 2050-re pedig nullára.
3. Texasi téli vihar – 23 milliárd dollár
Texasi hó-apokalipszis
Fotó: JOHN WEAST/AFP
Rögtön az év elején, februárban egy téli vihar alakult ki a Csendes-óceánon, ami el is érte az Amerikai Egyesült Államok partjait, egészen pontosan Texas államot. A vihar az államokban körülbelül 150 millió embert érintett, de leginkább Texasban okozott problémát, ahol 5 millió ember maradt áram nélkül, és akadozott az alapvető élelmiszerek ellátása is. A hivatalos tájékoztatás szerint 215 ember vesztette életét Texasban, de ez csak egy becsült érték, a valós szám ennél háromszor nagyobb lehet.
Fotó: Montinique Monroe/AFP
Az okozott károkat 23 milliárd dollárra becsülik, de a valós gazdasági veszteség akár 200 milliárd dollár is lehet. Bár az elmúlt tíz évben folyamatosan dőlnek meg a melegrekordok, több tanulmány is összefüggésbe hozza a hidegebb, zordabb teleket is a globális felmelegedéssel, de a kettő közötti kapcsolat még a tudósok előtt sem teljesen világos.
4. Áradások a kínai Henan tartományban – 17,6 milliárd dollár
Fotó: ZHAN YAN/Xinhua via AFP
Júliusban nemcsak Európa-szerte voltak áradások, hanem Kínában is komoly problémát okozott a heves esőzés. Henan tartományban az áradások mintegy 302 ember halálát okozták. Több mint 1 millió embert evakuálni kellett, több százezer ember pedig elvesztette az otthonát. Csengcsou városában három nap alatt 617 miliméter csapadék hullott, majdnem annyi, mint máskor egy év alatt szokott. Az esővíz a metróalagutakat is elöntötte, ami miatt több száz ember került csapdába. Hszinhsziangban a Wei folyó átszakította a gátakat, miután a városban mindössze két óra alatt 260 mm eső esett.
Fotó: EyePress via AFP
Az áradások összesen 17,6 milliárd dollár kárt okoztak. Ahogy a bolygó melegszik, Kína annál több hasonló felhőszakadásra számíthat. Egy tanulmány már 2016-ban azt állapította meg, hogy az egész világon Kínában a legmagasabb az áradások kockázata, ami csak tovább fog romlani a klímaváltozás miatt. Kína a legnagyobb károsanyag kibocsátó ország, de Hszi Csin-ping elnök 2060-ra zéró kibocsátást ígért.
5. Áradások a kanadai Brit Kolumbiában – 7,6 milliárd dollár
Fotó: JUSTIN SULLIVAN/Getty Images via AFP
Novemberben Kanadában is rekordot döntött az esőzés, aminek köszönhetően több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, miközben Vancouvert az áradások teljesen elvágták Kanada többi részétől. A helyzet három nap után annyira súlyossá vált, hogy november 17-én Brit Kolumbia kormányzója vészhelyzetet rendelt el. Merrit városában a korábbi esőzési rekord háromszorosa hullott le, ami miatt a város mind a 7000 lakosát evakuálni kellett.
Fotó: JUSTIN SULLIVAN/Getty Images via AFP
A katasztrófában legalább 4 ember meghalt, az infrastrukturális károkat pedig 7,6 milliárd dolárra becsülik. Az ilyen intezív esőzések a globális felmelegedés egyik legszembetűnőbb bizonyítékai. A felmelegedés miatt a légkör egyre több vízgőzt képes megtartani, ami lehullva erősebb záporokat eredményez. Kanada az üvegházhatású gázok 2,6 százalékáért felel, ezzel pedig bekerült a top tíz legszennyezőbb országok közé, és annyira nem is sietnek csökkenteni ezt.
6. Hidegfront Franciaországban – 5,6 milliárd dollár
Fotó: LEO PIERRE/Hans Lucas via AFP
Franciaországban a meleg tél, majd az azt követő tavaszi hidegfront komoly károkat okozott a mezőgazdaságban, leginkább a szőlőültetvényeken. Julien Denormandie francia agrárminiszter a 21. század legsúlyosabb mezőgazdasági katasztrófájának ítélte a fagy által okozott károkat. Rhône régióban a becslések szerint a farmerek szőlőterméseinek 80 százalékát elvitte a fagy. Burgundy-ban a termés 50 százalékát. A becslések szerint a hideg áprilisi időjárás 5,6 milliárd dollárnyi kárt csinált.
Fotó: FREDERIC PETRY/Hans Lucas via AFP
A World Weather Attribution által végzett tanulmány megállapította, hogy a klímaváltozás körülbelül 60 százalékkal növelte az ilyen típusú káros hidegfrontok valószínűségét. Franciaország felelős az előállított üvegházhatású gázok körülbelül 2,28 százalékáért. Az ország azonban ígéretet tett arra, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkenti kibocsátást az 1990-es szinthez képest, a klímaaktivisták szerint azonban a kormány ennek nem tesz eleget.
7. A Yaas ciklon – 3 milliárd dollár
Fotó: DEBAJYOTI CHAKRABORTY/NurPhoto via AFP
Májusban a trópusi Yaas névre keresztelt ciklon sújtotta Bangladesht és Indiát, ami miatt több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, 19-en pedig életüket vesztették. A heves esőzés miatt több alacsonyan fekvő területet elárasztott a víz, miközben 140 kilométer/órás széllökéseket mértek.
Fotó: ZAKIR HOSSAIN CHOWDHURY/NurPhoto via AFP
A gazdasági károk becsült értéke 3 milliárd, az alacsonyan fekvő területekről pedig 1,2 millió embert kellett kitelepíteni. Odisha tartományban körülbelül 10 ezer falu rongálódott meg. Az Indiai-óceán északi részén egyre több ciklon alakul ki a globális felmelegedés miatt, miközben a tengerszint 21-24 centiméterrel emelkedett az ipari forradalom idejéhez képest.
8. Áradások Ausztráliában – 2,1 milliárd dollár
Fotó: SAEED KHAN/AFP
Márciusban Kelet-Ausztráliát is heves esőzés és áradás sújtotta, amiben két ember életét is vesztette. New South West régiójából körülbelül 18 ezer embert kellett evakuálni, a károk értéke pedig 2,1 milliárd dollárra rúgott. Egy tanulmány szerint ha nem csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor a jövőben 80 százalékkal nő meg az esélye a hasonló esőzéseknek és áradásoknak.
Fotó: SAEED KHAN/AFP
A párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célokhoz képest Ausztrália céljai nagyon elégtelenek. Energiaágazata továbbra is nagymértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra, és az ország villamosenergia-termelésének 54 százaléka széntüzelésű erőművekből származik. Emellett Ausztrália a világ legnagyobb szén- és gázexportőre.
9. In-fa tájfun – 2 milliárd dollár
Az In-Fa tájfun, amikor még Tajvan partjaihoz közelített július 23-án. Illusztráció: Sam Yeh/AFP
A júliusban kialakult In-fa tájfun Ázsia több országát is sújtotta: Japánt, Kínát és a Fülöp-szigeteket. A ciklon kettes erősségű volt, 176 kilométer/órás széllökésekkel és óriási mennyiségű esővel. A kínai Zoushan városában egyetlen nap alatt 612 miliméter eső esett.
A tájfun miatt több ezer ember hagyta el az otthonát, Sanghajban pedig le kellett zárni a repülőteret és a tömegközlekedést, Manilában 20 ezer embert evakuálni. A tájfunnak 6 áldozata volt és 2 milliárd dollárnyi kárt okozott.
Fotó: STR/AFP
Japán és Kína a legnagyobb kibocsátó nemzetek közé tartoznak, és bár a Fülöp-szigetek csekély mértékben járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, a hasonló ciklonoknak ők vannak a leginkább kitéve.
10. A Tauktae ciklon – 1,5 milliárd dollár
Fotó: ARUNCHANDRA BOSE/AFP
Májusban egy újabb ciklon, a Tauktae érkezett az Arab-tenger felől nyugat-Indiába, de szintén érintette a Maldív-szigeteket és Srí Lankát. Az esőzésben és áradásokban legalább 198 ember vesztette életét, akik közül 71-en egy indiai uszályon haltak meg, amely elsüllyedt Mumbai partjainál. Gujarat államában 200 ezer embert kellett evakuálni, a ciklon pedig összesen 1,5 milliárd dollárnyi kárt okozott.
Fotó: PUNIT PARANJPE/AFP
India jelenleg a harmadik legnagyobb üvegházhatású gázok kibocsátója a világon, és a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célok nem is elegendők ahhoz, hogy ez drasztikusan csökkenjen a közeljövőben.
