Kitekintő 2022. február 23. 16:00

Új égi objektumot fedeztek fel vatikáni csillagászok

Új égi objektumot fedeztek fel vatikáni csillagászok
A vatikáni obszervatórium február elején adott hírt Richard Boyle jezsuita csillagász még tavaly december 3-i felfedezéséről.

A Magyar Kurír beszámolója szerint a Nap körül keringő égitest felfedezése a Naprendszer megértéséhez is hozzájárulhat. A Neptunuszon túli objektum (trans-neptunian object, TNO) onnan kapta a nevét, hogy még a Neptunusznál is nagyobb távolságban, 3,3–4,8 milliárd mérföldre kering a Nap körül.



Chris Graney, a Vatikáni Csillagvizsgáló munkatársa arról tájékoztatta a Catholic News Agencyt, hogy az angol rövidítés után TNO-nak nevezett objektumok feltételezések szerint a Naprendszert alkotó bolygók eredeti anyagából tartalmaznak maradványokat, ezért annyira nagy jelentőségűek a Naprendszer kialakulásának vizsgálata szempontjából. Ez a TNO csak a kirakós egy darabja – de mi, a Vatikáni Csillagvizsgálónál boldogok vagyunk, hogy ezt a darabot a helyére illeszthetjük – mondta Chris Graney. A TNO 2021 XD7 névre keresztelt objektumot az Arizonában működő vatikáni távcsővel (Vatican Advanced Technology Telescope, VATT) fedezték fel a csillagászok.

A Vatikáni Csillagvizsgáló híradása szerint Richard Boyle SJ vette észre az objektumot, majd a litván asztronómus és asztrofizikus, Kazimieras Černis elemezte az észlelést. A pozsonyi származású Peter Veres, a Minor Planet Center (Smithsonian Astrophysical Observatory) munkatársa, a vatikáni csillagda nyári egyetemének egykori diákja számolta ki az objektum pályáját Boyle megfigyelései alapján. Az objektum mintegy 287 (286,98) földi év alatt kerüli meg a Napot.

A 70 000 ismert TNO közül a legnagyobb és leghíresebb a Pluto nevű törpebolygó, amelyet 1930-ban fedeztek fel. A most felfedezett objektum mérete még nem ismert.

Chris Graney arról is beszélt, hogy a Neptunuszon túli objektumok vizsgálata a mozgásuk szabályszerűségeinek vizsgálata miatt is fontos, ami támpontot jelenthet a feltételezett kilencedik nagybolygó létének bizonyításához. Ez olyan, mint amikor a kis halak mozgását figyeljük meg egy tavacska felszínéhez közel, amiből megtudjuk, hogy ott portyázik-e mélyebben egy nagy hal, amit nem látunk – magyarázta.



Az 1582-ben alapított Vatikáni Csillagvizsgáló (Specola Vaticana) az egyik legrégebbi ma is működő obszervatórium a világon. Központja Castel Gandolfóban (Olaszország, Lazio régió, Róma megye) található.

Forrás és fotó: Vaticanobservatory.org; Catholic News Agency
              

Kövessen minket a Facebookon is!