Orvostanhallgatók vizsgáznak a bükki füvesember tudományából
Képgaléria
Szabó Gyuri bácsi 1928-ban született Miskolcon, népi gyógyítási tudását Bori nagyanyjától örökölte, aki Sajókazincon volt javasasszony. Tudását ő szintén nagyanyjától kapta, szájhagyomány útján. 1934-ben Gyuri bácsi nagyapjának halála után költözött a szülői házba, ekkor kezdődött a nagymama által birtokolt gyógyító ismeretek átadása.
Volt, amikor kuruzslásnak minősült
A bükki füvesember a Pécsi Napilapnak felidézte, a Rákosi-éra és a Kádár-rendszer alatt tudását nem gyakorolhatta, mivel a növényekkel való gyógyítás akkoriban kuruzslásnak minősült. E helyzetet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1978-ban, Alma Atában tartott kongresszusa oldotta fel, amely immár megszüntette a fenti minősítést. 2008-ban a WHO pekingi kongresszusán nemcsak megerősítették a ’78-as nyilatkozatot, de tovább ösztönözték a világ kormányait, hogy gyakorlatban is alkalmazzák e népi tudást, valamint arra is javaslatot tettek, hogy az egyetemeken kezdjék el újra tanítani ezt az ismeretanyagot.
Mint Szabó Gyuri bácsi elmesélte, nyugdíjba vonulása után költözött Bükkszentkeresztre, ekkor kezdte el gyűjteni „a nagymamától tanult módon” a gyógynövényeket. Majd készítményeivel piacra kezdett járni, de mivel nemcsak az általa feldolgozott és csomagolt gyógyfüvekkel, hanem értékes tanácsokkal is tudott segíteni az embereknek, igencsak megugrott a hozzá fordulók száma. Ami innen következik az egy igazi sikertörténet.
Közel tíz éve járja az országot, bármerre jár, rendre telt házas előadásokat tart, Pécsett legutóbb október végén fordult meg. Elismertsége és népszerűsége mára akkora, hogy rendszeresen szerepel az országos rádiókban, televíziókban, családjával sikeres vállalkozást vezet, s tudását gyermekeinek, unokáinak is átadta.
Újra hódítanak a világban a gyógynövények
Hogy ennyi idő alatt mennyit változott az emberek hozzáállása a gyógynövények használatával kapcsolatban, Gyuri bácsi a következő, egy gödöllői egyetemi tankönyvben 2010-ben megjelent példát hozta fel:
- Napjainkban már a gyógynövényeket sok országban rendszeresen használják. Amerikában és Kanadában a lakosság fele próbált ki ilyen készítményt, az ausztráliaiak 60 százaléka tett így. Németországban ez az arány kilencven százalékos, és a németek 39 százaléka pedig rendszeresen használja is ezeket. Minden harmadik francia is legalább egyszer használt gyógyfüveket, 21 százalékuk pedig rendszeresen - így a bükki füvesember.
A pécsi szál
Szabó Gyuri bácsi felelevenítette, néhány éve orvosok számára szervezett továbbképzésen adott elő Pécsett. November 18-án délután viszont pályafutása történetében először orvostanhallgatóknak tart kétszer 75 perces előadást az PTE Általános Orvostudományi Karán.
- Nagyon meglepett, hogy mindebből vizsgázni is fognak az orvostanhallgatók. Valószínűleg azért is esett rám a pécsi orvoskar választása, mert tavaly szeptemberben az MTA - a népi gyógyászat képviselőjeként - Magyar Örökségdíj elismerésben részesített - mesélte, hozzátéve, előadásában a magyar népi gyógyítás történetéről is beszélni fog, kitérve írásos emlékekben való megjelenésére is. Erről úgy fogalmazott, népünk ősidők óta birtokában van ennek a tudásnak: az éves tisztítókúrák megtartása és a betegségek megelőzésére szolgáló gyógynövényhasználat mind-mind erre utal.
- Pécsi előadásomat is tisztítókúrákat elvégzésével kezdem, utána pedig a megelőzésre, egészségvédelemre használatos gyógynövényekkel folytatom. Szóba kerül továbbá, hogy milyen növények valók a gyógyszerekkel együtt történő kezelésekre.
Crohn és allergia
A bükki füvesember szerint több olyan betegség is kezelhető sikerrel természetes módon, amelyet az orvostudomány ma még nem tud gyógyítani. Első helyen említette a sokszor erős hasmenéssel is járó Crohn-betegség néven ismert krónikus bélgyulladásos szindrómát, amelynek kezelésére diólevél teát ajánl. A büki füvesember szerint a középkorban a vérhas gyógyítására használt lósóska magja is ugyancsak alkalmas lehet a Crohn-betegségben szenvedők állapotának javítására, a hasmenést szinte azonnal megszünteti.
- Sokan panaszkodnak az allergiára, aminek három olyan fajtája van, amit az útifűvel meg lehet gyógyítani: a kutya- és macskaszőr-, valamint mindenféle pollen- és a poratka-allergia. Igaz, hogy a teljes gyógyulás egy évig tart, de a tünetek a gyógynövényes kezelés harmadik hónapjában már megszűnnek – összegzett Szabó Gyuri bácsi, aki egy másik hasznos praktikát is megosztott a már népbetegségnek számító betegségben szenvedőkkel:
- Az orr nyálkahártyájának rendszeres diólevél teával való kenésének köszönhetően annak gyulladása elmúlik, így nem dugul el az allergiás orra, nem kell állandóan prüszkölni.
