Átütő szakmai felismerés
Borítókép és további fotók: Fülöp Máté
Valahogy olyan érzésem volt, amikor a két kollégával beszélgettem, mintha tudósokkal folytatnék eszmecserét, miközben nagy vehemenciával magyarázták, hogyan jutottak el egy átütő szakmai felismeréshez, és milyen eljárásrendet, protokollt dolgoztak ki a jövőre nézve.
Hogy mire is jó a házimunka?
– Egy, az Egyesült Államokban forgatott dokumentumfilmet néztem vasalás közben, amiben megtörtént eseteket rekonstruáltak – magyarázta Kruzslitz Judit főhadnagy, az Egri Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának főnyomozója, aki a rendkívüli halálesetek tanulmányozásába ásta bele magát.
A dokumentumfilm boncolási képsorokon keresztül szemléltette a triptáz szintjének drasztikus emelkedése és a rovarcsípések közötti összefüggéseket. A triptáz egy, a hízósejtekben termelődő, fehérjebontó enzim.
– Nem hagytak nyugodni a látottak. Egyfolytában azon kattogott az agyam, hogyan tudnánk ezt a tézist hasznosítani a saját munkánkban – folytatta a főhadnagy. – A lényeg az, hogy a rovarcsípésre érzékeny embereknél egy úgynevezett anafilaxiás sokkot válthat ki a támadás, ami rövid időn belül akár halálhoz is vezethet. A felfedezés lényege, hogy a sokk hatására a szervezetben brutálisan megemelkedik a triptáz enzim szintje, ami vérvizsgálattal kimutatható. Az összefüggést megosztottam kollégámmal, Ludányi Gyula főtörzszászlóssal, aki támogatott a gondolatmenetben.
Ludányi főtörzszászlós régóta bűnügyi technikusként dolgozik a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai osztályán, és tapasztaltnak számít szakmai berkekben.
– Judit rendkívüli halálesetekkel foglalkozik, így érthető a téma iránti érzékenysége – vette át a szót Ludányi Gyula. – Tudta, hogy minden újdonságra, módszerre nyitott vagyok, sokat értekeztünk már a munkánk kapcsán, ezért fordult hozzám, és kérte ki a véleményem. Amikor elmondta, hogy mit látott, rögtön felkeltette az érdeklődésem, láttam benne perspektívát. A mi szempontunkból a két dolog közötti összefüggés felismerése azért is nagyszerű, mert eddig százszázalékosan nem tudtuk igazolni, hogy valakinek közvetlenül a rovarcsípés okozhatta a halálát. Az ilyen ügyekben kizárásra játszottunk, ami azt jelenti, hogy tipikus bonckép hiányában csak a testi tünetek és a vallomások alapján kerestük az ok-okozati összefüggéseket. Most azonban megtaláltuk azt a módszert, ami egy lépésben bizonyosságot ad.
Egy sajnálatos eset indította el a zsaruk gondolatmenetét. Egy 38 éves férfi 2021. július 27-én reggel fűkaszával dolgozott egy városszéli ipartelepen, amikor megszúrta egy darázs a könyökénél. Két perc múlva megduzzadt a szúrás helyén a keze, néhány pillanattal később szédülni kezdett, majd összerogyott. Egyre nehezebben vett levegőt, a szája elkékült, és az eszméletét is elvesztette. A mentők kiérkezésekor leállt a légzése és a keringése, az egész testét csalánkiütések tarkították, gégéje pedig bedagadt. Bár a helyszínen sikerült újraéleszteni, néhány órával később a kórházban meghalt.
– A módszertan ekkor már megvolt. A férfitól még életében vért vettek a kórházban, illetve a helyszínről befogtunk lódarázs-, papírdarázs- és lopódarázs-egyedeket, majd szakértők segítségével azonosítottuk őket. A történteket követően helyszíni és halottszemlét tartottunk. Ez a jelenlegi protokoll szerint soha nem maradhat el. Sikerült a férfitól a halála előtt levett vért megszereznünk a kórháztól, ezt küldtük vizsgálatra. Ha a helyszínen vesztette volna az életét, akkor ez a halottszemle speciális feladata lett volna, és ezt küldtük volna vizsgálatra. Összeállítottunk egy egységcsomagot az ehhez hasonló esetekre, ami a technikusi autóban mindig megtalálható, hogy alkalmazni tudjuk az eljárást – ismertette a főtörzszászlós.
A zsaruk még teóriájuk igazolása előtt megkeresték a Semmelweis Egyetem egyik főorvosát, hogy a levett vérből – függetlenül attól, hogy élő embertől vagy holttestből származik – tudnak-e triptázszint-ellenőrzést végezni. A válasz egyértelműen kedvező volt. Az orvosok visszaigazolták az összefüggést, amely a rovarcsípés és az enzimszám meredek növekedése közötti kapcsolatot illeti. Az egyeztetések pedig oda vezettek, hogy vállalták, gyanús esetekben kontrollálják a levett vért, amelyet a rendőrök kirendelés alapján orvos szakértőnek küldenek meg.
– A következő hasonló eset a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság eljárásához kapcsolódott, amelyben már a mi iránymutatásunknak megfelelően jártak el. Egy osztrák férfi két egymáshoz közeli időpontban szenvedett el méhcsípést, majd a második eseményt követően rövid időn belül meghalt. A férfitól a kollégák post mortem állapotban vettek vért a halottszemlén. Kiderült, hogy a férfi triptázszintje a normálishoz képest az egekbe szökött. Ez csak nagyon ritka betegségek esetében fordulhatott volna elő, de a férfinak nem volt ilyen kórelőzménye. Az anafilaxiás sokk kialakulását ezek alapján ismét a rovarcsípésnek tulajdonítottuk. Számunkra a közigazgatási-hatósági eljárás lefolytatásában az a legfontosabb feladat, hogy miközben látszik, hogy nem természetes halállal van dolgunk, kizárjuk az idegenkezűséget – foglalta össze a főhadnagy.
A két Heves megyei zsaru ezután a szakmai vezetőik előtt tartott prezentációt az úttörő felismerésről, amelyet elfogadtak, és elismerést váltott ki. Egy éven át tartó kutatómunkájuk és együttműködésük a Semmelweis Egyetem immunológiai laboratóriumával és Ujvári Zsolt biológussal révbe ért. Erőfeszítéseikért és kitartásukért Kruzslitz Judit főhadnagy és Ludányi Gyula főtörzszászlós jutalmat vehettek át vezetőiktől. A kidolgozott rendszer a közeljövőben módszertani ajánlások része lesz, így országosan alkalmazhatják majd a szemlebizottságok.
Zsaru Magazin – Fenyvesi Beáta
