Végre egy jó hír: be fog zárulni az ózonlyuk
A jelenlegi várakozások szerint a Földet az ultraibolya sugárzástól védő ózonréteg 2040-re a sarkvidékek kivételével a teljes Föld körül helyreáll: az Északi-sarkon 2045-re, míg a Délin 2066-ra kerül eredeti állapotába a The Guardian cikke szerint.
Az ózonréteg állapota folyamatosan javult az 1989-es montreali jegyzőkönyv nyomán: ebben a nemzetközi megállapodásban az ózonréteget lebontó vegyi anyagok, például az oldószerként és hűtőközegként használt klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) használatának betiltására jutottak.
A CFC-k egyben üvegházhatású gázok, amennyiben az emberiség tovább használta volna azokat, a Föld gyorsabb ütemben melegedett volna fel, az évszázad közepére egy fokos hőmérsékletemelkedést hozva.
– Az ózonlyuk elleni fellépés precedenst teremt az éghajlatváltozás elleni fellépés számára. Az ózonromboló vegyi anyagok fokozatos kivonásában elért sikereink megmutatják, hogy mit lehet és kell sürgősen tenni a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás, az üvegházhatású gázok csökkentése és így a hőmérséklet-emelkedés korlátozása érdekében – mondta Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára, aki hétfőn mutatta be a négyévente elkészülő helyzetjelentés legfrissebb kiadását.
A montreali jegyzőkönyvet tartják az egyik legsikeresebb környezetvédelmi beavatkozásnak, ám az ózonlyuk begyógyulásához vezető út nem volt teljesen zökkenőmentes.
2018-ban átmenetileg megnőtt a káros gázok kibocsátása, amit Kínába lehetett visszavezetni. A CFC-k helyett használt hidrofluorokarbonok (HFC-k) kapcsán kiderült, hogy szintén üvegházhatású gázok, így azok használatát is korlátozni kellett.
A CFC-k ugyanakkor annak dacára, hogy már nem használjuk azokat, jó ideig megmaradnak még a Föld légkörében: ugyanez a helyzet a szén-dioxiddal és más, hozzá hasonló üvegházhatású gázokkal is, ám azok hosszabban is maradnak a légkörben, és nem is csak néhány gyártóhoz köthető a kibocsátásuk, mert a fosszilis üzemanyagokat tömegek használják.
A friss ENSZ-jelentés az első, amely vizsgálja a fényvisszaverő részecskék, például ként a levegőbe juttatását azért. hogy a napfényt eltérítve csökkentsék a globális felmelegedést. Ez a valóságban tényleg csökkentheti a felmelegedést, de nem kívánt mellékhatásai lehetnek akár az ózonrétegre is.
Ha nagy mennyiségben kerül kén a légkörbe, az tíz százaléknál kisebb mennyiségben csökkentheti az ózon mennyiségét a jelentés megállapítása szerint, ami valószínűleg nem vezet ózonkatasztrófához, de az ilyen típusú beavatkozásokkal mindenképpen vigyáznni kell.
