Petőfi életútja a színpadon
Képgaléria
Keresztes Tünde kulturális referens az alábbi gondolatokkal köszöntötte a megjelenteket: – A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének. Felmutassuk és tovább adjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Ez után dr. Ónodi Izabella képviselő mondta el ünnepi gondolatait: – 1823 első hónapja nem olyan volt, mint egy átlagos január. A magyar levegő, a csontig hatoló hideg ellenére is izzott. Mintha egy kitörni vágyó vulkán rejtőzne a havas táj alatt. A teremtő éppen 200 éve ezt a hónapot választotta, hogy a Kárpát-medence szellemi és lelki kincsesbányájának kapuit tágasra tárja és három sorsfordító csoda is kiröppenjen rajta. 1823. január 1-jén Petőfi Sándor, a nemzet költője, majd 20-án Madách Imre, Az ember tragédiájának írója látta meg a napvilágot. Mindezt pedig Kölcsey Ferenc megkoronázta január 22-én, a magyar nép életét megéneklő Himnusszal. Kétszáz éve őrizzük a lángot. Mi magyarok kétszáz éve tudjuk, hogy a jól elhelyezett tollvonás ezernyi szablyavágásánál is többet érhet az utókor számára. Ezen jól elhelyezett tollvonások ápolói, éltetői és továbbadói azok a barátaim is, akiket többek között ma itt köszönthetek. A Jóisten áldását kérem 2023-ban is mindenkire, aki a magyar kultúráért tevékenykedik.
A beszédek után a két művész birtokba vette a színpadot, ahol különböző hangszerek kíséretében népszerű és kevésbé ismert verseket zenésítettek meg. Hallhattuk többek között a Tintásüveg, A négyökrös szekér, A kemény szél fúj… című verseket.
V. B.
Fotó: Fantoly Márton
