Helyi hírek 2023. április 2. 12:00

Titkok a levéltárból – Petőfi-szobrunk megérkezése Félegyházára 1922-ben

Titkok a levéltárból – Petőfi-szobrunk megérkezése Félegyházára 1922-ben
Vass József kultuszminiszter 1922 januárjában úgy döntött, hogy a Segesvárról származó és Budapesten egy ércöntő műhelyben 1917 óta elfekvő Petőfi-szobrot a pályázó városok közül Kiskunfélegyháza kaphatja meg, mivel ott addig még nem állítottak szobrot a költőnek.

A kiskőrösiek azonban – dacára a végleges döntésnek – újból a minisztérium elé akarták vinni a szobor ügyét. Azzal érveltek, hogy az 1860-as évek elején a településükön felállított, homokkőből készült Petőfi-mellszobor – amely egyúttal a költő legelső köztéri emlékműve volt – nem tudja a város nagy szülöttének emlékét olyan méltóan képviselni, mint ahogy azt egy egészalakos bronzszobor tehetné. Kiskőrös igényét Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegye közgyűlése is támogatta, sőt, már a kiskőrösi szoborleleplezési ünnepség bizottságát és annak elnökét is jó előre megválasztották. Ráadásul a település országgyűlési képviselője szintén beharangozta a kiskőrösieknek a szobrot. A miniszter azonban – a félegyháziak szerencséjére – nem másította meg döntését, így elkezdődhetett a szobor elszállításának megszervezése.

Az első lehetséges időpontot, február 8-át azonban el kellett halasztani, mert óriási hóesés miatt a lovas kocsi nem tudott Budapestre eljutni, félméteres hó fedte az utakat. Négy nap múlva, 12-én vasárnap hajnalban Fekete Antal városi becsüs vezetésével elindult a félegyházi kocsi, amely másnap délután 1 órára ért a fővárosba. Az öntödében Petőfi ércszobrát már napokkal előbb gerendák közé illesztették, erős sodronykötelekkel rögzítették és vászonba burkolták. A Hungária ércöntöde gyakorlott emberei a műalkotást hengeres gurítófák segítségével helyezték fel a félegyházi járműre. Az indulásra kész kocsit az Abonyi u. 17. sz. alatti ház udvarára tolták be, és éjszakai őrizetére rendőrt hívtak. Másnap, február 14-én, kedden hajnali 4 órakor indult vissza a kocsi rakományával együtt a Soroksár, Sári, Dabas, Gyón, Örkény útvonalon. A szobor és kísérői ez utóbbi településen töltötték az éjszakát. Február 15-én, szerda reggel érték el Lajosmizsét, ahol azonban kényszerű pihenőt kellett tartaniuk, mivel a kocsi megsérült, „egyik ruganyt tartó vasuk elpattant.” A helyi kovács orvosolta ugyan a problémát, de a baleset miatt csak este 5 órára értek Kecskemétre. Itt a kocsi a városi istállóban kapott helyet.

A korabeli hírlapíró fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a kecskemétiek semmiféle érdeklődést nem tanúsítottak a szobor iránt. Az út hátralévő része bizonyult igazán nehéznek, hiszen Kecskemét és Kiskunfélegyháza között kerékagyig érő hó borította az országutakat. A szobrot szállító kocsi február 16-án, csütörtökön délután fél egykor érkezett a város északi határához. A téglagyárnál új lovakat fogtak a szekér elé, és nemzeti színű zászlóval terítették le a műalkotást, így vonult az ünnepi menet a város központjába. A városháza előtt a helyi dalárda énekszóval köszöntötte Petőfi szobrát, majd Porst Kálmán főgimnáziumi igazgató és Holló Béla polgármester mondott beszédet. A szobor megérkezéséről és fogadásáról Wesel Hugó fényképész készített fotókat.

Ónodi Márta

                 

Kövessen minket a Facebookon is!

Cimkék: Petőfi-emlékévek