Petőfi-est Szegeden
Borítókép: Dósay Dávid
Az est nyitányaként az Ötágú síp Kulturális Egyesület elnöke, dr. Horváth István Károlyné köszönti a vendégeket, és osztja meg gondolatait, majd Kónya Sándor délvidéki művész megzenésített Petőfi-verseket ad elő gitárkísérettel. Előadását vetítéssel is kiegészíti, így a zeneszerzőkről és a dalok keletkezési körülményeiről is tájékoztatja a hallgatóságot. A versmondók egyike a Szülőföldemen című verset szavalja.
– A meghívón a félegyházi Petőfi-szobor látható, a szobor keze arra a verssorra mutat, ami az est egyik legfontosabb mondanivalója: "Ez a város születésem helye". A vers alá Félegyháza nevét írta a költő, s esküvője alkalmával is ezt a várost nevezte meg szülővárosának. Az biztos, hogy 1824 és 1830 között ebben a városban élt, itt tanult meg járni, beszélni, itt hallgatta dajkája dalát a "fűzfasípot fújó lovagolás" után. Bizonyára boldog gyermekkora volt, ha ennyire ragaszkodott ehhez a városhoz. A félegyháziak tudják ezt és nem engedik feledésbe merülni Petőfi és Félegyháza kapcsolatát. A most már két évszázados vita arról, hogy valójában hol is született, talán nyugvópontra jutott, de nem zárult le. Lehet, hogy sohasem tudjuk meg sem a születése, sem a halála pontos helyét, de ettől független tény az, hogy Petőfi Sándor a magyar költészet egén az egyik legfényesebb csillag, ha ugyan nem a legfényesebb – fogalmazott dr. Horváth István Károlyné, az egyesület elnöke. Hozzátette: az est tisztelgés halhatatlan költőnk előtt, s az előtt a város előtt is, amelyet szülővárosának tekintett, s amely élteti, őrzi, tiszteli emlékét és büszke rá.
G. E.
