Petőfi korának búzája és kenyere volt a téma a könyvtárban
Képgaléria
Abonyi Szilvia, a könyvtár igazgatója köszöntő beszédében elmondta, hogy a tavalyi évben született meg az előadássorozat a Petőfi-emlékév jegyében, ahol minden alkalommal valamilyen Petőfi Sándorral kapcsolatos témát dolgoznak fel az előadók. Ezúttal Prof. Dr. Matuz János és Pauk Jánosné Ács Kalalin érkeztek hozzánk Szegedről, a Gabonakutató Nonprofit Kft. képviseletében.
Az igazgató a folytatásban bemutatta az előadókat. Prof. Dr. Matuz János, MTA doktora, búzanemesítő, egyetemi magán tanár. Több mint ötven éves sikeres kutatói munkásságát Baross László-emlékéremmel, Jedlik Ányos-díjjal, Fleischman Rudolf-díjjal, a Magyar Szabadalmi Hivatal Innovációs-díjával és Gábor Dénes – díjjal ismerték el. 1972 óta dolgozik a Gabonakutató Nonprofit Kft-nél és jogelődjeinél, 12 éven keresztül annak ügyvezető igazgatója volt. Fő kutatási területe őszibúza fajták nemesítésére, diallél analízis és többváltozós statisztikai, biometria módszerek gyakorlati alkalmazására fókuszál, melyet a gyakorlati nemesítésen túl több egyetemen is oktat graduális és posztgraduális képzés keretében. Nemesítői munkája során 52 őszi búza 8 durumbúza fajta nemesítéséhez járult hozzá. Jelen munkájának sokszínűségét jelzi, hogy nyugdíjasként a színes búzák (kék és bíbor) nemesítésével foglalkozik, melyek magasabb antioxidáns tartalmuknak köszönhetően különleges szerepet tölthetnek be az egészségtudatos
táplálkozásban.
Pauk Jánosné Ács Katalin a Gabonakutató Nonprofit Kft Gabonaminőségi és Élelmiszerinnovációs Kutatócsoportjának kutatója, 2016 óta. A Budapesti Műszaki Egyetem biomérnöki szakán szerzett diplomát. Jelenleg PhD kutatásai keretében a gabonafélék lisztminőségi és reológiai tulajdonságaival
foglalkozik, vizsgálja ezen paraméterek összefüggését a biotikus és abiotikus stressz tényezőkkel. Vizsgálatai kiterjednek a gabonafélék lisztjéből készített lisztkeverékek és pékipari termékek fejlesztésére a cöliákiás illetve más érzékenységben érintett embertársaink számára.
Prof. Dr. Matuz János előadásából megtudhattuk a hazánkat jellemző búzafajták jellemzőit, azok tulajdonságait. Petőfi korának gabonája még teljesen más jellemzőkkel bírt, mint a ma használatos nemesített fajták. A professzor elmondta, hogy manapság azok a búzafajták, amit Pefőfi láthatott
kint a mezőn, ma már nem léteznek. Elsősorban tájfajtákat láthatott a maga korában, amelyek az adott terület jellemző növényei voltak. Megtudtuk, hogy több száz tájfajtát ismerünk akkoriból. Ezek a búzák már alkalmatlanok voltak a kombájnos aratáshoz, nem voltak ellenállóak a betegségekkel szemben. Ezért nemesítők kezdtek el dolgozni a jobb hozam érdekében, így születtek meg többek között a Székács és Bánkúti búzafajták. Ezek jellemzőiről is beszélt az előadó, valamint az említett fajták hozamáról. Hozzátette: az utóbbi három évben – köszönhetően a nemesítéseknek – nagyon szép eredményekről, hozamról lehet beszámolni.
– Szegeden van egy szobor, a Búza apó szobra, a szoborra egy szöveg van írva, ami akkoriban általános volt: Népünk hite szerint minden egyes búzaszem magán viseli Jézus Krisztus képét – zárta le előadását a professzor.
Pauk Jánosné Ács Katalin izgalmas és nagyon tartalmas ismertetőt adott Petőfi korának kenyeréről, amelyről a következőket ismertette: – Alapvetően tönkölybúzát használtak, de nagyon sok gabonát és lisztpótlókat is alkalmaztak (burgonya, zabkorpa, rostszalma stb). Parasztőrléssel készült lisztből készítették a kenyerüket, kovászolással, kovászfűszerek felhasználásával. Kézi dagasztással, házi kemencében sütve, hosszú kovászolási technológiával.
Végezetül megtudhattuk, hogy cégüknél kipróbálták, megsütötték a korabeli receptek alapján, korabeli eszközök használatával Petőfi korának kenyerét. Komlós kovásszal dolgoztak, az eredmény egy barna típusú, nem túlságosan nagy térfogatú készterméket lett, amelyről fotókat is láthattak az érdeklődők.
Z. A.
