A valódi hőseink: a méhek
– Az élelmiszer-növényeink jelentős százalékának elégedhetetlen szükségelte a méhek kitartó munkája, ahogyan szállnak egyikről a másikra, és szőrökkel borított testükön cipelik a virágport. Nagyon érdekes tény, hogy a kis barátaink testhőmérséklete hasonlít a miénkre, körülbelül 35 Celsius fok a méhcsaládban. A fejlődésük látványos szakaszokon megy keresztül, ami a pete, lárva, báb és a kifejlett egyedet jelenti. Ez a folyamat 21 nap alatt következik be. Másik hasonlóság az ember és a méhek között, hogy ők is családokban élnek, ahol van egy anya, a méhkirálynő, a here és a dolgozók. Az utóbbiak azok, akik a legkeményebb munkát végzik, vagyis a beporzást. Egy csepp mézhez 13-14 dolgozó kell, egy kilogrammhoz kétmillió virág. A heréknek nincsenek fullánkjaik, így szúrni sem tudnak. A méhkirálynő szerepe ebben a tökéletes rendszerben a reprodukció. Őket a herék termékenyítik meg, akik nagy részben az anyakirálynő leszármazottai, de lehetnek idegenek is.
– Manapság gyakran hallunk a méhészeti ágazat válságáról. Mi ennek az oka?
– Magyarországon hozzávetőlegesen 15-16 ezer méhész van, ez 1,2 millió méhcsaládot jelent. A magyar méz mindig garantáltan jó minőségű, azonban a megnőtt előállítási költség az olcsóbb, gyengébb minőségű termékeknek kedvez. Ez hatással van a megélhetésünkre. Mi, magyarok – szemben a nyugati országokkal – nagyon kevés mézet fogyasztunk. Pedig a méz, az életerőt jelenti! Sajnos egyre gyakrabban találkozunk az üzletekben silány minőségű mézzel. Olcsóbb, mint a hazai. A méhek száma is csökken, pedig eltűnésük katasztrofális lenne a Föld ökoszisztémájára. Tudományos érvek szerint a kihalásuk után csupán három-négy évig maradhatna fenn a bolygónk, a legfontosabb élőlények közé tartoznak.
– Mit tehetünk a méhek kipusztulásuk ellen?
– Olyan növénykultúrák telepítését javaslom, mint a ribizke, gyümölcsfa fajták, naspolya, mandula, egres, orvosi zsálya, bazsalikom, tyúkhúr, mustár, vagy a hársfa, ami nektárt és virágport is ad. A virágzó növényeinket ne azonnal kaszáljuk, a méhek számára élelem, illetve a szép virág a mi szemünket is gyönyörködteti. Arra szeretném kérni a kerttulajdonosokat, hogy a növényvédelmi szórásokat napnyugtát követően alkalmazzák, ilyenkor már a méhek nem repülnek és a rájuk veszélyes anyagok koncentrációja reggelre mérséklődik.
– Mennyi mézet eszünk?
– Míg az átlagos cukorfogyasztás személyenként 50 kiló, addig a méz, csak 1 kilogramm. Ennek az arányát érdemes lenne átfordítani, hiszen egy biológiailag tiszta, vitaminokban, fehérjékben, gyümölcscukorban gazdag élelmiszerről beszélünk.
– Mire jó még ez a szuperélelmiszer?
– A virágpor tele van aminosavakkal, a sportolók kiváló étrendkiegészítője lehet. A méz olyan egyszerű cukrokat tartalmaz, amik gyors felszívódásra képesek, vagyis azonnali hatásuk van. Az ételeket finomabbá teszi, gondoljunk csak egy ragacsos, roppanós kérgű, szaftos sülthúsra. De akár említhetném, a saláták dresszingjét is. Sebeket kezelhetünk vele, fertőtleníti és gyorsítja a regenerálódás folyamatát. A propolisz, az élő organizmusokkal gyógyító, immunerősítő tudással bír.
– Gyógyítanak is méhszúrással. Mi ennek a lényege?
– Az alternatív gyógyászat ízületi fájdalmak, reumás panaszok, lumbágó tüneteinek enyhítésére használja az úgynevezett apiterápiát, ami méhszúrás kezelést jelent. Ilyenkor a lefejt, steril méhmérget a bőr alá fecskendezik, vagy magával az állattal végeztetik el a beavatkozást. A méhmérget olyan melitin, apamin, foszfolipáz és hialuronidáz csoportok alkotják, amelyek az idegrendszerre gátló, a szívre és a mellékvese-kéreg mirigyekre pedig serkentő hatást fejtenek ki.
V. B.
