Itt az ideje, hogy megvegyük az utolsó routert: eljött a wifi végének kezdete

Van ez a mondás, hogy „Ott vagyok otthon, ahol a telefonom automatikusan csatlakozik az internethez.” Ehhez ugye az kell, hogy egyrészt tudom a wifi-jelszót, másrészt be van állítva, hogy automatikusan csatlakozzon. Mint minden mondás, ez is lassan érvényét veszti. A telefonom ugyanis állandóan fenn van az interneten a mobilnettel. Ha a mondás igaz lenne, akkor otthon vagyok bárhol, ahol van térerő.

Borítókép és további fotók: Pixabay

Fontos része persze a biztonságtudatosságnak, hogy óvatosak legyünk a nyilvános wifi-hálózatokkal. Szerencsére, a legtöbb ilyen lehetőség bejelentkezést kér egy email-cím megadásával, ami hatékonyan elriasztja a felhasználókat. Úgyhogy a nyilvános wifi mint veszélyforrás lassan le is kerülhet a kockázati tényezők közül.

Vannak azért „rendes” nyilvános elérések is, például a diszkontáruházakban, ahol semmilyen adatunkat nem kérik el, hogy az adott áruházhálózat appja és folyamatosan áradó ajánlatai egyszerűen elérhetőek legyenek, és a pénztárnál a fizetéskor érvényesíthessük a bónuszpontjainkat – és tovább gazdagodjon az árusítóhely adatbázisa a hozzánk köthető árucikkekről. Ezt két dologra tudja felhasználni: olyat kínáljon kedvezményesen, amilyet már vettünk, és olyat kínáljon ajándékként, amit még nem, mert nincs rá szükségünk…

Néhány helyen az áruház nem telepít saját wifi-elérési pontot, viszont az épület teteje és/vagy annak tartószerkezete fémből van (könnyűszerkezetes zöldmezős beruházás volt), ezért hatékonyan árnyékolja a mobilhálózatot. Az ilyen helyeken nemhogy internetezni nem lehet, de fel sem tudjuk hívni az otthon maradt családtagot, hogy mit vegyünk, ha az nincs, amit felírt a listára.

Kor- és sebesség-eltolódások

Az otthoni wifivel is adódhatnak gondok. Az egyik, hogy a router régi, a telefon pedig új, és nem értik jól egymás wifijét. Az új telefon ismeri a legújabb wifi-szabványokat, öregedő routerünk pedig leragadt egy réginél. Ilyenkor a telefon vagy nem is látja a routert, vagy leszakadozik róla, nyilván mihamar veszünk egy új routert, már csak azért is, mert a vezetékesinternet-szolgáltatónk is ezt ajánlja a laptop szakadozásai ellen.

Lehet egy kis gond a fordított helyzetben is: új a router, régebbi a telefon. Ilyenkor a router már „kétcsatornás”, tud nagyobb sávszélességű, 5 GHz-es wifi-hálózatot csinálni, de a 4-5 éves okostelefonunk még nem, tehát csak az ósdi, 2,4 GHz-es hálózathoz tud csatlakozni.

A régi wifi elméleti maximális sávszélessége 54 megabit/mp, és ezen osztozik a routerünk hatókörében levő összes, aktív, 2,4 GHz-es wifijű eszköz, nemcsak a mienk, hanem a szomszédé, sőt, az utcában épp parkoló futár telefonja is. Egy wifi-router az „őt” körülvevő 20-25 m-es sugarú körben minden aktív eszközzel rádiós kapcsolatba lép, mert az aktív eszközök folyamatosan keresik az elérési pontokat, akkor is, ha már valahova bejelentkeztek.

Az 5 GHz-es wifi elméleti maximális sávszélessége 300 megabit/mp, az ilyen wifivel nem szokott probléma lenni.Az „elméleti maximális” kitétellel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az összes szolgáltatási szerződés kitér arra, hogy a gyakorlatban elérhető sávszélesség soha nem érheti el az elméleti maximálist, még a szerződés szerint maximálist sem, mert sok, a szolgáltatótól független körülmény befolyásolja. Ezért fogyasztóvédelmi szabályzási okokból közölnek egy „rendes körülmények között elérhető”, sávszélességet, amely kisebb a reklámban említettnél. Itt még egy fontos dolgot meg kell említeni: egyes sebességtesztek nem megabit/mp-ben (Mbps-ben), hanem megabájt/mp-ben (MBps-ben, a „b” nagy!) közlik az értékeket – amely a nyolcada az előbbinek.

A megbízhatóságról

Már többször írtunk arról, hogy az otthoni munkavégzés általánossá válásával megnőtt az igény a szakadozás-mentességre, ami abból derült ki, hogy a korábbinál sokkal többen panaszkodtak az internetkapcsolat megszakadására. Az kisebb baj, hogy az éppen nézett film egy pillanatra „bekockásodik”, de ha a felhőben szerkesztett Excelnek csak a 10 perccel korábbi állapota érhető el a megszakadás elhárítása után, az tényleg bosszantó. Ha a szakadás nem 1-2 másodperces, hanem hosszabb, akkor bizony már más kommunikációs technológia után kell nézni. Az okostelefon pedig mindig kéznél van.

A munkahely informatikusa azonnal ezt ajánlja: ha az otthoni vezetékes (lakáson belül wifis) internet megszakad, akkor a telefonunk „Wi-Fi Hotspot” funkciója segítségével létrehozhatjuk a kapcsolatot a laptopunk, az internet és a munkahely felhője között. A szolgáltató is megemlíti esetleg, hogy ha szakadozik a net, amit a lakóhely nem kifogástalan kábelhálózata is okozhat, akkor vegyünk fontolóra egy nagyobb és/vagy gyorsabb adatcsomagú előfizetést.

Nos, évek óta minden hazai szolgáltatónak van „wifipótló mobilinternet” ajánlata. Viszont, ha ilyenünk van, akkor minek bármi más?

Ifjak internetezése

Elérkeztünk az Y és a Z generáció internethasználatához. Mindig és mindenhol a neten lógnak, ami a szülői tévedések elkerülése végett nem elválasztja őket a világtól, hanem éppen, hogy összeköti vele: legtöbbször egymással kommunikálnak, csak nem személyesen, hanem az interneten. Egyetlen, korlátlan adatcsomagú előfizetésük van 12-15 ezer forintért havonta, se tévé, se vezetékes internet, se vezetékes telefon (mi is az?). Ez egyébként pénzben is kevesebb, mint egy mobilcsomag valamennyi adattal és egy közepes internet+tévé csomag – na, jó, ha a fő előfizető nincs otthon, akkor a partnerének a közös lakásban nincs internete, és ha mindkettejüknek korlátlan mobilinternete van, az már több pénz, mint amennyibe a hagyományos felállás kerül.
Cserébe nézhetik a buszon, metrón, héven a tévét, filmet, YouTube-ot, TikTokot, stb.

A jövő technológiái

Mostanában már nem lehet nem 5G-s telefont kapni, ahol az 5G nem az 5 GHz-et, hanem az ötödik generációs mobilkommunikációt jelenti. Okostelefonoknál ez nem jelenti a reklámokban unos-untalanul hangoztatott korlátlan sávszélességet, csak a 4G-nél általában valamivel gyorsabbat, és amely kevésbé romlik el, ha sokan „lógnak” ugyanazon a tornyon. Az „igazi” 5G-re most nem térünk ki, de megemlítjük, hogy az pont olyan, amilyennek a wifit szerettük volna: olyan gyors vagy gyorsabb, mint a vezetékes internet, de csak egy adott területen működik. Mostanában már meg-megjelennek a reklámokban 5G-s otthoni elérési pontok – mint a wifinél volt tizenévvel ezelőtt.

Emlegetik a „mikrocellás” hálózatot, amely körülbelül ugyanaz, mint a jelenlegi, de 50 méterenként vannak az „igazi” 5G-s átjátszók. És elkezdünk hallani a 6G-hálózatról, amely széles határok között alakítja a működését természetesen mesterséges intelligencia segítségével.

Itt az ideje, hogy megvegyük az utolsó wifi-routerünket. Vagy hagyatkozzunk a szolgáltató által adott készülékre (modemre), amelyben benne van a wifi, hátránya, hogy azt „ő” is kezelheti, és nem tudjuk megosztani vele családi nyomtatót – a jobb routerek tudnak ilyesmit – írta cikkében a tudas.hu.