A 103 évvel ezelőtt történt trianoni eseményekre emlékezett a város
Képgaléria
A reggeli órákban a kiskunfélegyházi városháza előtt ereklyés zászlófelvonást tartottak, ahol Görög Anita kulturális referens Juhász István tanár úr szavaival idézte fel a magyar történelem szomorú eseményét, majd 15 órától a Kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony Templom – Ótemplomban adtak ünnepi műsort a Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Technikum, Kollégium diákjai és pedagógusai, valamint a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola 4. osztályos tanulója, Bence Dávid. Ez után megkoszorúzták a templom előtt álló a Magyarok Nagyasszonya-szobrot.
– Trianonra sokféleképpen lehet emlékezni. Lehet a keserűség, a fájdalom hangján, lehet a gyűlölet hangján, lehet a bele nem nyugvás hangján. Csak egyféleképpen nem szabad Trianonra emlékezni: a cinikus közömbösség hangján – nyitotta meg az eseményt Görög Anita városunk díszpolgára, Juhász István tanár úr szavaival, majd így folytatta: – A magyar történelem egyik legtragikusabb eseményéről, a trianoni békediktátum 103. évfordulójáról emlékezünk ma itt, a félegyházi ereklyés országzászlónál. Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt, s azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól el. A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság-téren 1928. augusztus 20-án felállított ereklyés országzászlóval indult útjára. Két évvel a Szabadság-téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót, minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra. Városunk egyike volt annak a 260 településnek, amelyek az ország szétdarabolásának emlékére országzászlókat állítottak. A trianoni tragédiát idéző alkotást 1934-ben, az első Félegyházi Napok rendezvénysorozat keretében avatták fel.
– 1920. június 4-én, a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el. A zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. Idén 103 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, amelynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18.2 millióról 7.6 millióra csökkentették. Mintegy 3.2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre – emelte ki Balla Zsófia, a Constantinum diákja a szomorú tényeket.
– Szomorú nap ez a mai a magyar történelemben. Egy olyan békediktátum született, amely országunkat szétdarabolta, a magyarokat pedig elszakította hazájuktól. Ez egy elfogadhatatlan békediktátum volt. Nehéz körülmények között, de mégis volt olyan magyar ember, aki ezt a békediktátumot aláírta, amelyről nekem az a véleményem, hogy elfogadhatatlan. Igaz magyar ember soha nem írna alá egy ilyen szerződést – hangsúlyozta Csányi József polgármester.
Tőle Tifán Irén, a Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója vette át a szót, aki köszönetét fejezte ki a meghívásért és a Constantinum intézményével húsz éve fennálló testvériskolai kapcsolatért. Kiemelte, mivel a múltunk erős és összeköt bennünket, így a jövőnk is közös lesz. Egy a nyelvünk és a balsors is, ami megtépte a magyar népet. A mai napon itt összetartozunk – jelentette ki.
V. B.
Fotó: Fantoly Márton
