Érzékeny vonalak varázsa: Sinka Ivett ceruzagrafikáinak világa
A ceruzarajzok különleges technikát és türelmet igényelnek. Megtanulta, hogyan hozza létre az árnyékokat és a részleteket, hogy a képek élesek és élethűek legyenek. Munkáiban gyakran megfigyelhetők a finom átmenetek és az aprólékosan kidolgozott részletek, amelyek lendületet adnak a rajzoknak.
A képek témái változatosak: portrékat, tájképeket, állatokat és egyéb ötleteket merít a mindennapi életből. Művei érzelmeket és gondolatokat sugároznak, a részletekben rejlő apró finomságok pedig segítségére vannak a nézőknek abban, hogy magukba szippantsák a képek hangulatát – tudtam meg Sinka Ivettől.
– Mióta rajzolsz?
– Mindig nagyon szerettem alkotni. Az érettségi után beiratkoztam a Móra Ferenc Gimnáziumban szervezett művészeti alapképzésre, ahol Szabó Ildikó művésztanártól rengeteget tanultam. Tagja lettem a Holló László Képzőművész Körnek, Molnár István festőművész vezetésével festeni kezdtem. Végül nem ez lett a vonalam, mert nem volt műtermem. A pályaválasztásomnál szóba került a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is, de más felé vitt az életem. Megszereztem a dekoratőr és kirakatrendező képesítést is, de a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen elvégzése után lovasedzőként dolgoztam. 2019-ben hagytam abba, amikor a kislányommal várandós lettem. Sokáig nem rajzoltam.
– Mikor kaptál rá újra a rajzolásra?
– Amikor a kislányommal itthon voltam, alvásidőben rajzolgattam. Eleinte csak önszórakoztatásból, kikapcsolódásként. A barátaim látták a képeimet, biztattak, hogy csináljak egy közösségi felületet, ahol megmutathatom a tehetségemet. Lassan egyre többen tudtak rólam, kértek képeket születésnapra, különböző alkalmakra.
– Mit szeretsz a legjobban rajzolni?
– A szívem csücske az állatvilág. Vadászkörökből is megkerestek már, hogy kép alapján rajzoljak le egy-egy vadat. Sokat készülök ezekre a munkákra, mert az utolsó szőrszálnak is pontosan kell állnia. Így lesz csak igazán valóságos, anatómiailag pontos a képem. Portrékat és városrészleteket is szívesen rajzolok. Nemrégiben fejeztem be a pécsi Széchenyi-teret, mozaikos stílusban.
– A ceruzán kívül más technikákkal is alkotsz?
– Igen, de a kedvencem a grafika. Kaptam egy digitális rajztáblát, aminek a felhasználási lehetősége kimeríthetetlen. Egyelőre még tanulom, de már látom, hogy rengeteg lehetőséget nyújt. A jövőben szeretnék többet tanulni róla. Érdekessége, hogy vektoros rajzolásra is alkalmas, illetve akár több négyzetméternyi felületet is meg lehet vele tervezni.
– Elengedted az életedben a lovas életet?
– Azt hiszem, igen. Már tudom, hogy a rajz az én hivatásom. Eladtam a lovaimat, már csak egy van. Örökre szép emlék marad az, ahogyan ezek az okos állatok segítették a személyiségfejlődésemet. Megtanítottak türelmesnek és hálásnak lenni.
– Milyen távlati céljaid vannak a rajzolásban?
– Érdekel a mozgóképek és az illusztrációk világa. Sajnálattal tapasztalom, hogy a hosszú ideje a szakmában dolgozó szakemberek kevéssé adnak tanácsokat, így a YouTube-on szoktam ellesni néhány hasznos praktikát. Manapság egyre elégedettebb vagyok a kiadott munkáimmal, de még keresem a saját stílusomat. A művészet nagyjaitól inspirálódok, mint Klimt vagy Frida Kahlo.
V. B.
