Emléktábla a gyermek Petőfinek
Képgaléria
Az alpolgármester örömének adott hangot, hogy a Petőfi-emlékév ez idáig is ennyi nagyszerű programot tartogatott városunkban. Visszaemlékezett a János vitéz táncszínházi előadásra, majd a Petőfi-szobor 100. évének ünnepségére. Külön öröm, hogy a megjelentek száma mind azt tükrözi, hogy milyen sok tisztelője van Petőfi Sándornak. Köszöntötte a fiatalokat és reméli, hogy egy-egy ilyen esemény is hozzájárul számukra a Petőfi-kultusz további ápolásához.
– Jó ilyenkor Kiskunfélegyházinak lenni! – fogalmazott az alpolgármester.
Tóth Gyuláné kiemelte, hogy nekünk, félegyháziaknak igazán jeles nap ez a mai. 175 évvel ezelőtt írta a nemzet géniusza, Petőfi Sándor a Szülőföldemen című verset. A vers aláírása: Félegyháza, 1848. június 6-8. Így a mai emlékezés is a múlttal kapcsol össze minket. Városunkban számos Petőfihez köthető emlék található: a Hattyúház, szobrok, az emlékház, freskó az iskolában, domborművek, emléktáblák. A kis Petőfi itt élte gyermekéveit, itt nyiladozott értelme. Ehhez a helyhez is kötődtek emlékei, ahol most állunk. Ezen a helyen állt egykor a Fazekas-féle ház. E ház falai készült a gyermek Petőfi Sándornak és a vele egykorú játszótárs, Fazekas Alajosnak a fűzfasíp és a nádparipa. Fazekas Alajos az 1867-ben állított emléktábla avató beszédében így vallott: „Játszótársa voltam. Mindkettőnket az 1823-as év hozta létre. Itt a térség az, hol együtt nyargalásztunk szilaj nádparipán, fűzfasípot fújva.”
A Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001. Alapítvány Petőfinek, versei fordítóinak, a Petőfi-kutatóknak már számos emléket állított városunkban és az erdélyi Fehéregyházán is. Most Tóth Gyula nyugalmazott műszaki tanár ötletét valósítjuk meg azzal, hogy emléktáblát helyezünk el az egykori Fazekas-ház helyén található üzletház falán, emléket állítva a gyermek Petőfi Sándornak és a játszótárs Fazekas Alajosnak. Mai ismereteink szerint a tábla felirata hiteles.
A beszéd után Tóth Gyuláné és Balla László leleplezték az emléktáblát, majd azt Geszler Péter atya, a Sarlós Boldogasszony Templom plébánosa áldotta meg.
– Legyen ez a mai emléktábla-avatás az öröm pillanata, annak a gyermeki örömnek és felhőtlen, felszabadult vígságnak az emlékezete, amely oly sokszor kezd kifogyni mindennapjainkból. De ne felejtsük el felfedezni Isten apró ajándékait, örömeit abban a világban, mit nekünk készített a Mindenható! – fogalmazott az atya.
Az ünnepségen Surányi Lajos verssel, dr. Tóth Ákos tárogatón működött közre. Az esemény végén a megjelent óvodások egy-egy Tar Péter fafaragó, népi iparművész által helyben készült fűzfasípot kaptak, az ünneplők pedig Rátkai Zsuzsanna képzőművész által készített képeslapot és a Tourinform iroda felajánlását, a Szülőföldemen című vers leporellóját kapták.
Z. A.
Fotó: Fantoly Márton
