"Normálisnak maradni ebben a furcsa világban"
Képgaléria
A kiállítás megnyitója után Balanyi Károly elmondta: nem véletlenül választott Ady - vers címet.
- Valóban nem véletlenül adtuk „A magyar Ugaron” címet a válogatásnak. Úgy gondolom, sokat mond a kiskunfélegyháziaknak, a kiskunságiaknak. Járva a vidéket sokat fotózok, és az ember nap mint nap szembesül azokkal a tényekkel, hogy azokon a vidékeken, ahol a tanyákon húsz évvel ezelőtt még emberek éltek, az udvarokon gyerekek játszadoztak, tyúkok kapirgáltak, most elcsapott épületeket, parlagon hagyott földterületeket találunk. Én úgy éreztem, hogy ez egy elhanyagolt örökség. A magyar Ugar ennek az elhanyagolt örökségnek a nyomait, emlékeit hordozza magán.
- Mondandójában nem kis pesszimizmus van. Lehet bennünk ok a reménykedésre is, hogy ez változni fog?
- Természetesen. A magyar vidék szomorú sorsát látom, de bízom abban, hogy mutat ez nekünk még jobb képet is. Ha nem lennék optimista, akkor nem csináltam volna meg ezt a sorozatot. Valahogy úgy van ez, hogy a Jóistentől nem azért kaptuk az életet, meg a talentumot, hogy azt magunknak tartogassuk. Az embernek vannak élményei, tapasztalatai, van valamilyen látomása a világról és azt meg kell osztani másokkal. Tehát a képek nem azért készülnek, hogy eladjam őket, nem azért, hogy valamilyen szakmai ranglétrára fölkapaszkodjak. Egyszerűen arról van szó, hogy a kép egy tanúságtétel, egy hitvallás. Egyensúlykeresés azért, hogy az ember normális tudjon maradni ebben a furcsa világban.
H. S.
