Osztovits Szabolcs volt a könyvtár vendége
Képgaléria
A megjelenteket Abonyi Szilvia, a könyvtár igazgatója köszöntötte, aki bemutatta az írót. Megtudtuk, hogy Osztovits Szabolcs a JATE magyar-orosz szakán végzett és itt is doktorált, majd az egyetemi tanulmányai után különböző iskolatípusokban dolgozott, többek között itt Kiskunfélegyházán is, az akkori Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskolában. A tanítás mellett a Magyar Nemzet és a Heti Válasz munkatársa is volt. Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, az Ünnepi Könyvhéten jelent meg az Ozirisz Kiadó gondozásában a Sors, nyiss nekem tért című kötete.
Osztovits Szabolcs így vallott a kötetről: – Az volt a fő célom, hogy legendák nélkül, okiratok, kortársi
visszaemlékezések és szakirodalmi munkák alapján rekonstruáljam Petőfi Sándor életét és munkásságát. A kötet nem akarja módosítani a nemzettudatban élő Petőfi-képet, sem mítoszépítő, sem mítoszromboló szándék tehát nem vezetett. Az első rész, Petőfi életének krónikája, a több ezer oldalas jól ismert vagy már-már elfeledett, a sokszor egymásnak ellentmondó emlékezéseket kiigazítva idézi fel Petőfi Sándor életének eseményeit. Az évekre, hónapokra, napokra lebontott adatok azt mutatják be, hogy a 26 és fél év nemcsak a haza belakásához volt elegendő, hanem az irodalom és a történelem színpadára lépéshez, az országos ismertséghez is. A második fejezet 217 rövid portrét vázol fel azokról a személyekről, akik Petőfi Sándor életében fontos, illetve említésre méltó szerepet játszottak. Családtagok, rokonok, diáktársak, tanárok, múzsák-szerelmek, katonák, színészek, költők, írók, politikusok, könyvkiadók, cenzorok szerepelnek itt. A kötet harmadik nagy egysége, a Művek elsőként a Petőfi Sándor életében megjelent köteteket veszi górcső alá. Az összeállítás nemcsak a kiadványokat írja le, hanem számba veszi ezek beharangozását, a különböző napilapokban, folyóiratokban megjelent recenziókat, a művek körüli sajtóvitákat is.
Előadásában részletesen beszélt Petőfi külső adottságairól, a színészethez, a családhoz, későbbi feleségéhez fűződő viszonyáról. Felidézte a március 15-ei eseményeket, a Pilvax Kávéházat. Az előadása végén lehetőség nyílt kérdéseket feltenni az írónak, amely lehetőséggel a megjelentek éltek is.
