A válság átrendezte az ipari-logisztikai ingatlanpiacot
A teljes idei fejlesztés 400 ezer négyzetmétert tesz ki, ez megegyezik a 2009-es teljesítménnyel, míg a csúcson, 2008-ban közel 600 ezer négyzetméter ipari épületet adtak át.
Az ipari-logisztikai piacon mindig a nyugati megyék domináltak, de az M3-M30 autópályák vonalában új részpiac született idén, a Miskolcon és Nyíregyházán átadott termelő beruházások révén - áll a közleményben.
Összességében 5,8 millió négyzetméternyi modern ipari csarnok található Magyarországon. A legnagyobb üres kínálat a Tatabánya-Komárom térségben található, 140 ezer négyzetméterrel. Számottevő az üresedés még a Nyíregyháza-Miskolc tengelyen, 60 ezer négyzetméterrel. A legiparosodottabb Győr, a feltörekvő Kecskemét vagy pedig Hatvan térségében viszont nagyobb bérlői igény csak új fejlesztéssel elégíthető ki.
A főváros környékén lévő raktárakban olcsóbban lehet területet bérelni, mint a vidéki nagyvárosokban. Míg a főváros környékén a tipikus kínálati ár 2,75-4,0 euró között mozog havonta és négyzetméterenként, addig a vidéki nagyvárosokban inkább 3,40-4,20 euró közötti a fajlagos bérleti díj.
A közlemény megjegyzi: a hazai bérleti díjak - nemzetközi összehasonlításban - alacsonyak, nem véletlen, hogy a fejlesztők spekulatív alapon nem indítanak beruházásokat. Azonban ha egy bérlő 7-10 évre el tudja magát kötelezni, és a jelenlegi piaci árszintnél 8-10 százalékkal többet tud fizetni, akkor már megéri a fejlesztőknek az új építés.
