A bicentenárium tiszteletére teljesen megújul a Petőfi Sándor Emlékház Félegyházán
Hosszú előkészítő munka után indult el a közelmúltban a Kiskun Múzeum Petőfi Sándor Emlékháza felújítása. A projektre való felkészülés már két éve elkezdődött, közbejött azonban a háború, az energiaválság és emiatt elhúzódott a pályázat kiírása is, majd megvalósítás kezdőidőpontja.
Több támogatásból újulhat meg az emlékház
A Petőfi 200 emlékév keretében a Petőfi-emlékhelyek megújítása kapcsán meghirdetett támogatásra 2022 márciusában adta be a pályázatát a Kiskun Múzeum, amit sikeresen meg is nyert. A pályázat két részből áll. Az egyik infrastrukturális fejlesztés, ami az épület megújítását célozta. Erre bruttó 60 millió forintot nyertek. A másik rész pedig a kiállítás megújítására vonatkozott, erre bruttó 30 millió forint támogatást kaptak – sorolta Mészáros Márta. A Kiskun Múzeum igazgatója azt is elmondta, hogy emellett kiírtak még egy pályázatot, amely lehetőséget kínál arra, hogy a Petőfi-emlékházon lévő emléktáblát és a udvaron található Petőfi-szobrot és annak a környezetét is felújítsák. Erre 2,7 millió forintot nyertek, az önkormányzat által nyújtott önerővel együtt 3 millió forintot fordíthatnak ezekre a feladatokra. A munkálatok gőzerővel folynak: mind az épület felújítása, mind a kiállítás kivitelezése folyamatban van – tette hozzá az igazgatónő.
A Petőfi-emlékházon lévő emléktábla is megújul
Elmondta, az emlékház története is igen különleges. A lakóházat 1760-ban az előkelő redemptus bíró, Török Ferenc építette. Az elmúlt több mint 260 év során azonban több tulajdonosa és sok-sok lakója volt, és nagyon sok átépítésen, bővítésen ment keresztül. 1947-ben államosították az épületet, ahol hét bérlakást alakítottak ki. 1993-ban szintén a Petőfi-emlékév keretében döntött úgy az akkori városvezetés, hogy kialakítanak az épületben egy Petőfi-emlékszobát. Az első lakást szabadították fel erre a célra. Az emlékszobát egy ideig a város működtette a közművelődési egyesület keretében, később a Kiskun Múzeum működtette, amely akkor még a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezethez tartozott. Az egykori lakásokat végül átadták múzeumi célra. 2013-ban, amikor a Kiskun Múzeum a félegyházi önkormányzat működtetésébe került, akkor vált a múzeum tagintézményévé a Petőfi- és a Móra-emlékház is. Innen indult el a Petőfi-emlékház folyamatos fejlesztése – sorolta Mészáros Márta. Hozzátette, a 2014-2017 között kialakított látogatói tereket és új kiállításokat most teljesen elbontották és az egész emlékház koncepcióját újragondolták. Összenyitották a termeket, ezáltal egy hatalmas 300 négyzetméteres körbejárható kiállítási és látogatói teret nyertek. Pótolták a hiányzó infrastruktúrákat, így például a lesz akadálymentesített mosdó, recepciós pult, pihenősarok és ruhatár is.
Így tervezik a Petőfi-emlékházban a tárlatokat
A megújuló emlékház tárlata öt traktusból áll. A bejáratban a híres Szülőföldemen című vers fogadja majd a látogatókat, mindazonáltal a költemény az egész kiállításon végigkíséri a látogatót. Elindulva a kiállítótérben először az emlékház, majd a város történetét ismerhetik meg az érdeklődők. Ebbe lesz beágyazva a Petrovics család Félegyházán töltött időszaka is. A mészárszék megőrzött relikviáiból egy mészárszék-enteriőrt is kialakítanak. A következő terem kimondottan a költő életútját mutatja be a szülők születésétől 1849-ig, kiemelve az életút főbb állomásait, verseit. A harmadik terem a félegyházi Petőfi-kultuszt mutatja be. Itt mintegy 150 évet összegeznek: kibontakoznak a helyi kultusz legfontosabb állomásai, a szülőhelyhez kötődő kutatások, a Petőfi-kutatók, a Petőfi-szobor története és napjainkig minden, ami Petőfivel kapcsolatos. Innen a látogató egy kis moziterembe jut, ahol a költőhöz és a félegyházi kötődéshez, kultuszhoz kapcsolatos kis videókat, képeket vetítenek. Az ezt követő termet A helység kalapácsa című vígeposznak szentelik, hiszen ennek a történetnek is félegyházi vonatkozása van. A művet nagyon modern, képregényes stílusban tárják a látogatók elé. Az utolsó előtti teremben olyan érdekességekre, különlegességekre szeretnék felhívni a figyelmet, amiről kevesebbet tud a társadalom.
Kevésbé van a köztudatban, hogy hány nyelven beszélt a költő, és hogy Shakespeare műveket fordított. De itt jelenik meg Szendrei Júlia is, hiszen kevesen tudják, hogy ő is írt verseket, sőt, Andersen meséket is fordított. A kiállítás legvégén kap helyet az eddig is nagyon kedvelt versek terme. Az emlékház egyik különlegessége lesz az a fényfestéses térképasztal, amely animáció segítségével Petőfi életútjának fontosabb állomásait mutatja be – sorolta a kiállítás részleteit Mészáros Márta. Tőle azt is megtudtuk, hogy a projekt keretében kérdőíves felmérést is végeztek Petőfi-kultusz Kiskunfélegyházán címmel, amelynek az volt a célja, hogy kiderítsék, mit jelent a félegyháziak számára Petőfi Sándor életműve. Több mint ötszázan töltötték ki a kérdőívet, amelyek értékelése jelenleg is folyamatban van. Az már biztos, hogy a válaszadók legjobb mondatai, gondolatai a kiállításban is helyet kapnak majd.
A megújult Petőfi Emlékház ünnepélyes megnyitója október 13-án lesz. Azért ezt a dátumot választották, mert 1867-ben ezen a napon avatták fel azt az emléktáblát, amely az épület homlokzatán hirdeti, hogy ott élte gyermekéveit Petőfi Sándor. A megnyitót Petőfieszta néven több napos programsorozat kíséri majd – számolt be a megyei hírlap.
