Kiváló Ápoló-díjat kapott Bagyinszki Margit Elvira
– A felmenőim között az üknagyapám volt annak idején a katonaságnál egészségügyis, talán tőle örököltem az érdeklődést. Eredetileg eladónak készültem, de végül nem bántam meg, hogy egészségügyi pályára vettek fel. 1985-ben végeztem Kecskeméten ápolóként. Azóta, vagyis 38 éve vagyok a pályán – emlékezett vissza a kezdetekre Bagyinszki Margit Elvira.
Munkáját a kecskeméti kórház újszülött osztályán kezdte, majd a félegyházi letelepedés után, 1997-ben kezdett a városban dolgozni. – Eleinte üzemorvosi, majd háziorvosi rendelésen és félállásban a kórházban dolgoztam. Jelenleg a krónikus belgyógyászaton vagyok, de emellett a városi hospice-ellátásban, vagyis a végstádiumú betegek otthoni ellátásában is részt veszek, és bedolgozok a mozgásszervi rehabilitációs osztályra is. A kórházban 12 órás műszakban vagyunk, itt a belgyógyászaton 53 beteg ellátásárért felelünk, beleértve az etetést, fürdetést, gyógyszeres terápiákat, infúziózást és a munkához kapcsolódó adminisztratív feladatokat. Szabadidőm nem sok van, a kórházból megyek a hospice-s betegekhez, vagy helyettesíteni a háziorvosi rendelőbe – mesélte mindennapjairól.
– Szeretem, amit csinálok, és úgy tűnik, hogy a munka is engem, amint végzek egy feladattal, jön egy másik. Nem is munka ez, hanem hivatás, amit csak szeretettel lehet csinálni. Ez motivál a mindennapokban. Örültem az elismerésnek, de nem érzem magam különlegesnek. Úgy gondolom, hogy egy jó ápoló empatikus és tisztelettudó. Fontos, hogy alázatos legyen a beteggel és a betegségével kapcsolatban is. A páciensektől is ugyanezt kapjuk a mindennapokban, ők is várnak minket és örülnek nekünk, ragaszkodnak hozzánk – tette hozzá.
A kétgyermekes anyuka azt is elárulta, hogy a sok feladat mellett ugyan kevés a szabadideje, de amikor teheti szívesen megy kirándulni vagy színházba.
G. E.
Fotó: Fantoly Márton
