Köszöntő levél az év 9. hónapjához
Az első "emberes" hónap vagy, hagyományból megtartottad latin neved, a septemet, ami ugyan hetet jelent, de tudjuk, hogy a naptárreformok után azért egyenesbe jött ez a tizenkettő, ezért lettél 9.
Az őszirózsa és a hajnalka a virágod, de szereted és mi veled együtt az összes többit is, amivel megajándékozol bennünket név- és születésnapokon, és mindenfajta ünnepkor. Ragyogó színeiddel, ízeiddel sokak szívét meghódítod, s még azok is kijárnak a piacra, akik nem annyira szoktak, csakhogy megcsodálják a padlizsán liláját, a halomba rakott vöröslő paradicsomot, a hamvas szilvát és a többit. Elhoztad az igazi szüret megkezdését, a nagy befőzések, savanyítások heteit, és Pali bácsi szavait idézve, a jóféle "pályinkáról" se feledkezzünk el.
Kemény felütéssel indítasz történelmileg, hisz a nagy világégés kitörésének napjára emlékeztetsz minden érző embert.
S ami majd minden családot érint, megszólalnak a csengők, jelzik, kezdődik a tanítás. Ez a tény minden évben nagy meglepetést szokott okozni, mint mondjuk a Mikulás. Tudni persze tudjuk, hogy eljön ez a nap, csak éppen rácsodálkozunk, hogy na, de ilyen hirtelen? Hisz épp csak most fejeződtek be a vásárok, falunapok, koncertek, strandolások, kirándulások, tűzijátékok felhőtlen – vagy néha felhős-égzengéses sőt, földmozgásos – hetei, és már hegyezni kell a színes ceruzást, meg kicserélni a tavalyi táskát, ami ugyan jó, de nem szép. Tavaly még az volt.
Az sem véletlen, hogy a te hónapodra esik az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja, a gyerekek világnapja, és a népmese ünnepe – hogy legyen már valami színes-csillogó-csupa "minden jó, ha az eleje-közepe-vége jó" nap is.
Nem feledkezünk el a mozdonyvezetők köszöntéséről sem, hisz 1847-ben Pest-Szolnok között megindult a vonatközlekedés, amit Petőfi is határtalan lelkesedéssel verselt meg. Igaz, ő az őszt is, meg a gólyát is, sőt, a te hónapod hozta meg az igazi nagy szerelmet, és házasságkötésének napját is.
Puskás Tivadar is téged választott, drága szeptember, hogy a telefon hírmondó feltalálását bejelentse, s ki gondolta volna – még Verne, a nagy jövőbelátó sem –, hogy úton-útfélen okostelót nyomkod már az is, akinek inkább másra kéne figyelni. Mondjuk a közlekedésre, bár 22-én autómentes világnapot szoktak hirdetni, és van, aki ennek örül, főleg a benzin árára vetve fátyolos tekintetét.
Azért van mókásabb napod is, mondjuk a takarítás világnapja. Vagy épp a mai, mert egy régi becsapós találós kérdés jutott az eszembe: – Mikor van a túróscsusza névnapja? – Egyed napján. (Ami ugye épp ma van.)
Ezzel – régies levélformulával befejezve – zárom soraimat, s újfent megígérjük, hogy vigyázunk egymásra – kiemelten az iskolába kocogó és onnan rohanva távozó gyerekekre –, magunkra, vigyázunk minden napodra, hogy a szüreti mulatság legyen az egyik fő beszédtémánk.
Légy áldott, drága szeptember!
U.i.: A fotón a bogácsi Csáter apó pincészet ajándék bora – köszönöm!
