Helyi hírek 2023. szeptember 1. 18:00

Félegyháza is hozzátett az új vármegyei értékekhez

Képgaléria
Félegyháza is hozzátett az új vármegyei értékekhez
Több mint harminc megyei értékkel gyarapodott Bács-Kiskun értéktára. Ennek kapcsán Értékzsongás Bács-Kiskunban címmel rendezett konferenciát a vármegye önkormányzata Kiskunmajsán. 

– Sokszor tapasztalhatjuk, hogy a hozzánk érkező vendégek olyan dologért dicsérik meg a településünket, amit mi, ott élők szinte észre sem veszünk, hiszen számunkra annyira természetes, mint a levegővétel. Ezért is örülök, hogy a vármegyében megalakult az értéktár bizottság, számos településen pedig működnek a helyi értéktár bizottságok. Ennek a munkának az eredményeként az elmúlt években több mint 300 vármegyei érték gyűlt össze – mondta el a rendezvényen Rideg László, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke. Hozzátette: érdemes folytatni ezt a munkát, és ott is létrehozni a települési bizottságokat, ahol ezt még nem tették meg. 

A konferencián számos jó példát hallhattak, láthattak a résztvevők az értékek feltárásáról. Előadást tartott Patkós Zsolt, a vendéglátó település, Kiskunmajsa polgármestere, Kiss Csaba, a Keceli Értéktár Bizottság elnöke, de a hallgatóság megismerhette többek között a Kisszállási Uradalom történetét vagy a kecskeméti Városháza Látogatóközpontját is.

Az eseményen felléptek a vármegyei értéket képviselő Kecskemét Táncegyüttes művészei, valamint dr. Héjja Bella Emerencia népzenész, akinek a munkássága szintén a megyei értékeket gyarapítja.

A Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár Bizottság az utóbbi időben 32 új vármegyei értéket ismert el, az erre vonatkozó okleveleket a konferencia keretében adta át Szántó István, a testület elnöke.

Az újonnan elismert vármegyei értékek:

Népház – mint kulturális örökség

A Népház története szorosan kötődik Dunafalva község történelméhez. Az 1927-1930 között felépített Népház az önállósodást a helyi közművelődés megszervezésével segítette elő. Emiatt a falu közösségének, kultúrájának szimbolikus eleme, meghatározó helyszíne a lakosság ünnepeinek, tehát erősíti a település társadalmának összetartozását.

Veránka-sziget
Érsekcsanád nyugati határán, a Duna-partján lelhető fel a Rezéti-Duna által körülölelt, madártávlatból egy pillangó szárnyára emlékeztető Veránka-sziget. Jelentős része, mintegy 612 hektár fokozottan védett területnek minősül. Ha sokáig nézi az ember a víz mozgását, akkor átéli a folytonos hullámzást, mintha a maga világa is oldottabbá, lágyabbá válna, mígnem a teljes világát ki nem tölti a víznek ez az állandó mozgása.

Dr. Sántha György középiskolai tanár, költő munkássága
Dr. Sántha György középiskolai tanár, költő munkássága nagy hatással volt térségünk kulturális életére. Kecskeméten ő igyekezett a város társadalmi köreiben Katona József kultuszát élesztgetni, a Katona József nevét viselő társaságnak előbb főtitkára majd ügyvezető alelnöke lett. Kecskemét város szóemblémája, az „aranyhomok”, harmadik verseskötetének címéből vált közszóvá és halhatatlanná.

Bugaci nőszőfű
Egy fiatal biológus, Vidéki Róbert fedezte fel az első magyarországi egyedeket a Jászszentlászlóhoz tartozó Kalmár-erdőben. Júniusban virít. A virágzatot nagyjából egy irányba néző, laza fürtbe rendeződő, kissé bókoló, nem mindig kinyíló 5-20 virág alkotja. 1996 óta fokozottan védett.

Móricgáti láp
A láp élővilága igen gazdag. Itt honos a földi orchideafajok egyik ritka képviselője, a nőszőfű is. A terület megóvásában nagyon fontos szerepe van a vízvisszatartásának, valamint az odafigyelésnek, hogy megvédjék a táj természeti értékeit.

Provics Ferenc rádió gyorstávírász sporteredményei
Provics Ferenc 1974-ben, negyedikes iskolásként ismerkedett meg a Morse-jelekkel. Négy évvel később már több járási, megyei távírász- versenyen szerepelt sikerrel. 2016-ban a Magyar Olimpiai Bizottság az olimpia programjában nem szereplő 22 sportág 35 legeredményesebb versenyzőinek egyikévé választotta.

Jézus Szíve búcsú és körmenet
A Jézus Szentséges Szíve iránti tisztelet a kereszténységben ősi gyökerekre nyúlik vissza. Magyarországon is nagy hagyománya van a Jézus Szíve kultusznak, amit különösen a jezsuiták terjesztettek, és Kalocsa az egyik fellegvárának számít. Az Oltáriszentséget követő imádkozó és éneklő közösség előtt a gyermekek viseletbe öltözve szórják a szirmokat az Úr elé.

Kecskemét Táncegyüttes munkássága
A Táncegyüttes a Kárpát-medence magyar és más nemzetiségű népeinek táncát állítja színpadra, ezen belül a kecskeméti és a Bács-Kiskun vármegyei néptánchagyományok felkutatása és megőrzése, átmentése terén kiemelkedő művészeti tevékenységet folytat. 1976 óta működik.

Bahget Iskander fotóművész életműve
A Kecskeméten élő fotóművész 1943. augusztus 14-én született El-Barazinban, Szíriában. 1968 óta foglalkozik fényképezéssel. Fekete-fehér szociofotói, a magyar tanyavilágot bemutató sorozatai, portréi, a sivatagi világgal kapcsolatos tájképei bejárták egész Magyarországot és a világ több pontját. Egyedülállóak a magyar irodalom és a képzőművészet több jeles képviselőjéről készült fotográfiái is.

A kecskeméti piarista kulturális örökség három évszázada
A kecskeméti iskolában az 1714-es alapítás óta szinte folyamatos a tanítás. A piaristák lelkes és odaadó munkája nyomán messze vidékről sereglettek ide a tanulni vágyó ifjak. A piarista nevelés alapelve máig változatlan. „PIAETAS ET LITTERAE”: Hittel és tudománnyal, vallja ma is a rend ősi jelmondatában összefoglalt pedagógiáját a kecskeméti iskola is.

Máday Norbert 1848-49-es gyűjteménye
7 éves kora óta gyűjti és kutatja a magyar történelmi múlt megmaradt emlékeit, bélyegeket, könyveket és rekvizitumokat. A Máday-gyűjtemény legnagyobb és legértékesebb részét az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékei teszik ki. Ennek részei dísz- és szolgálati fegyverek, huszártarsolyok, fotók, festmények, valamint egyéb tárgyi emlékek, amelyeket már számos országos kiállításon láthatott a közönség.

Bács-Kiskun Vármegyei Katona József Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye
A gyűjtemény meghatározó fontossággal bír mind a vármegye, mind a vármegyeszékhely történetének feltárása, kutathatósága és népszerűsítése szempontjából. Benne a vármegyére, annak településeire, a vármegyében működő testületekre, az itt élő nevesebb személyekre, létesítményekre, a vármegyében zajló rendezvényekre vonatkozó – nyilvánosságra hozott, sokszorozott, túlnyomórészt nyomtatott – dokumentumok teljességét őrzik.

Kiskőrösi Evangélikus Templom – A templom, ahol Petőfi Sándort keresztelték
1823. január 1-én ebben a templomban keresztelte meg Martiny Mihály evangélikus lelkész Petőfi Sándort. A helyi egyház azóta is őrzi a keresztelési anyakönyvi bejegyzést, s a hagyományos szilveszteri Petőfi-ünnep részeként az újév első óráiban a nagyközönség számára is megtekinthető. Az 1783-ban épült templom a Déli Evangélikus Egyházkerület egyik legnagyobb és legszebb temploma.

A Kiskunfélegyházi Zenebarátok Kórusának tevékenysége
A Zenebarátok Egyesülete által működtetett kórus több mint 25 éve alakult meg, zenekedvelő és a közösségi éneklésben örömet lelő felnőttekből. Alapító karnagy Kapus Béla tanár úr, aki 8 éven át, áldozatos munkával nevelte ki azt a zeneszerető és zeneértő gárdát, akik felnőtt korukban sem fosztották meg magukat a kóruséneklés élményétől.

A Holló László Képzőművész Kör tevékenysége
Az l960-ban alakult Holló László Képzőművész Kör több mint hatvan éve folyamatosan működik. Kiskunfélegyháza, illetve a vármegye egyik legrégibb tradicionális közösségének legfőbb értéke abban mutatkozik meg, hogy professzionális és amatőr művészek közös programokon vesznek részt, segítve, tanítva egymást, valamint a közönséget.

Kiskunfélegyházi Libafesztivál
Az első félegyházi libafesztivált 1999. november 11. és 14. között rendezték meg, a magyar hagyományok tiszteletét és ápolását szem előtt tartva. Kisebbek és nagyobbak egyaránt találnak élményt adó, hagyományőrző programot. A zenés színpadi műsorok mellett bábelőadással, libasimogatóval, játszóházzal, vásári élményfotózással is várják a látogatókat. A fesztiválozók a kézműves mesterségek művelőivel, hagyományőrzőivel is találkozhatnak.

Fejeték-mocsár
A Fejeték-mocsár a Duna-Tisza közére hajdan jellemző kiterjedt tőzeges mocsarak és nedves rétek egyik utolsó maradványa. Az 1992-ben 25 hektár kiterjedésben védetté nyilvánított, ma mintegy 34 hektárra bővült Fejetéki-mocsár a többi hátsági vizenyős területhez hasonlóan a csapadékból és a talajban szivárgó vizekből táplálkozik.

A Kiskunság népzenei hagyatéka című könyv és hanganyag
A kiadvány meghatározó fontossággal bír a Kiskunság folklórjának megőrzésében. Hozzájárul a térségi szellemi örökség, a népdalkincs népszerűsítéséhez, ugyanis az ehhez szükséges forrásokat koncentráltan őrzi, gyűjti és bemutatja. Egyedülálló és kimagaslóan értékőrző gyűjtemény.

Kisszállás Község Önkormányzat Művelődési Ház és Könyvtár, egykori uradalmi épület
Eredetileg a major iparosai számára építették az 1800-as évek közepén. Az intézmény egy régi, XIX. század végén épült uradalmi épületben kapott helyet. A ház nevét egyik lakójáról, Illek Rajmund nevű kovácsmesterről kapta. 1999-ben az újonnan megnyitott intézmény egyik felében kapott helyet a községi könyvtár, a többi helyiséget pedig a művelődési ház használja a mai napig.

Kisszállási Sallai István Álltalános Iskola, egykori Vadászkastély
Épületét 1855-56-ban építették neoklasszicista stílusban. Az akkori palatetős kastélyt 1909-ben kezdték el modernizálni. A műemlék jellegű épületben ma iskola működik. A főbejárat ajtaja, faborítású lépcsőháza, a bejárati ajtó melletti öntöttvas kandeláberek és a két öntöttvas csillárja eredetiek.

Nappali Ellátó épülete, egykori orvoslakás
Az épület annak idején két részből állt, amelyet összeépítettek. Az alacsonyabb szárnya öregebb, boltíves tornácos ház volt. A századforduló utáni építkezések idején a déli felén hozzátoldottak egy magasabb, a kiskastély építészeti vonásaival nagy hasonlóságot mutató téglaépületet, valamelyik uradalmi vezető, vagy éppen az orvos számára. A volt orvoslakásban varroda létesült 1989-ben, ma Nappali Ellátó intézményként funkcionál.

Piros Hetes vendéglő épülete
Az épületet már a XVIII. századi térképeken is jelölik, mint fogadót és lóváltó helyet. Nevét a legenda szerint onnan kapta, hogy Orczy Lőrinc kártyán nyerte el. A fogadót vastag fal vette körbe és az erős tölgyfakapu védettséget nyújtott a bennlévőknek. Ma is működik, családi, baráti, munkahelyi és civil szervezetek rendezvényeinek ad helyet.

Kisszállási Napraforgó Óvoda és Mini Bölcsőde épülete, egykori csendőrlaktanya
Az épület terveit az uradalom 1920-ban készíttette el. A nagy gazdaságban a rend fenntartása és a vagyonvédelem érdekében 6-10 csendőrt foglalkoztattak. Ebben az épületben volt az őrsparancsnok lakása. Először iskola lett, majd a helyét a községi óvoda foglalta el.

Vitéztelepi temető
A temetőbe 1930 és 1965 között temettek. Mai nevén a Kisszállás-Négyestelep ekkor még kisszállási uradalmi terület volt, amelyet bizonyos jóvátételi szabályozás következményeként köteleztek az áttelepített vitézek befogadására. Az elmúlt években a temető karbantartását, és a nyugvók adatainak kutatását önkéntes csoport végzi. Az önkormányzat ezt a külterületi temetőt kegyeleti emlékhellyé nyilvánította.

Kisszállási népdalkör
Az 1972-ben alakult kórus őrzi a kisszállási summás hagyományokat, a népdalkincs ápolását. Alapítása óta mindig megújuló tagsággal a község ünnepein színvonalas műsoraikkal emelik a rendezvények színvonalát. Összegyűjtötték és éneklik, továbbadják a helytörténet szempontjából fontos és itt jellemző summás-dalokat.

Héjja Bella Emerencia munkássága
Fontos feladatának tekinti, hogy fiatal nemzedékkel megismertesse a népzenét és a népi hangszereket. Már fiatal kora ellenére a pálmonostori közösség ismert és elismert tagjának számít. Munkásságát többek között Junior Príma Díjjal és Kodály Zoltán-díjjal is jutalmazták. Neve, hangja, hangszerismerete ma már ismert az egész vármegyében.

Szent Kereszt Kápolna
A műemléki védettségű temetőkápolnát 1847-ben Vadkert akkori földesura, Lukács Antal építtette Szent Kereszt felmagasztalása és Páduai Szent Antal tiszteletére. A jelenlegi katolikus temető ravatalozójának megépüléséig itt tartották a temetési szertartásokat. Ma már csak ünnepi alkalmakkor tartanak itt szentmisét.

Magyarország étele szakácsverseny
Egy olyan – teljes egészében – hazai, élőmunkás, melegkonyhai szakácsverseny, amelynek során kiváló szakácsok keze nyomán olyan ételek születnek, amelyekben a felhasznált alapanyagok tekintetében a vidék és hazai termelés is visszaköszön. A vetélkedés során a séfek új ételeket alkotnak, mégpedig minden évben a meghatározott alapanyagok felhasználásával.

Szabadszállás városháza
Műemléki védelem alatt álló közigazgatási épület, amely nemcsak építészeti emlék, de jellegénél fogva, mintegy két évszázad emlékeinek és szellemiségének az őrzője is. A 195 évvel ezelőtt épült városháza az ország első emeletes városházája. Bár gépészetileg korszerűsítették, egyebekben a főépület változatlan maradt.

Alpárfeszt kulturális fesztivál
2013 óta várja az igényes élőzene szerelmeseit Tiszaalpár közvetlen környezetében. A fesztivál a magyar underground egyik meghatározó színtere, ami a térség turizmusának is kedvez, hiszen a rendezvény idején az ország számos pontjáról érkeznek vendégek a környező településekre is. A szervezők évek óta kiemelt figyelmet fordítanak a környezetvédelem és a környezettudatosság hirdetésére. 

A Tiszakécskei Holt–Tisza
Tiszakécske város és a település nevéről elnevezett holtág vízgyűjtője a Tisza-folyó magyarországi középső szakaszának alsó részén helyezkedik el. A holtág teljes területe 101 hektár. A holtág-végek és az anyameder között öt-hétszáz méteren olyan mocsárrész található, amelyet földút és gyalogosösvények kereszteznek. A holtág nyugodt, lenyűgöző látványával hívogatja a természetrajongókat és a horgászokat.

Tiszakécskei Református Templom
A református templom Tiszakécske emblematikus épülete, amely neogótikus stílusban épült. A jelenlegi ókécskei-református templom 1906-tól 1909-ig épült az egyházközség adójából és közadakozásból. A templomnak négy harangja van: a Nagyharang, a Hősök harangja, a Középső harang és a Kisharang. A templomot 1909. május 23-án szentelték fel.
                       

Kövessen minket a Facebookon is!