Petőfi születésének hagyományköre – 1.
Általános bevezető
A 20. század egyik legjelentősebb folklórkutatója, Alan Dundes egy 1965-ben megjelent tanulmányában (The Hero of Tradition) tizennyolc epikus hős – többnyire antik mitológiai alak – történetét áttekintve vizsgálta azok életének népköltészeti szempontból fontos epizódjait. Dundes véleménye szerint az életsors mozzanatai három fő csoportra oszthatók: a születéshez, a beavatáshoz és a halálhoz, tehát az átmenet rítusaihoz kapcsolódnak. Minderre a magyar folklórhagyomány epikus hősei esetében is számos példa van, s minél kiterjedtebb hagyománykör övezi egy-egy konkrét történelmi személy alakját, annál sokszínűbbek és kidolgozottabbak az illető születésével kapcsolatos hagyományok is.
A 2018-ban megjelent magyar történetimonda-katalógus harmadik kötetében több tucat történelmi személy származásának és születésének narratív hagyományai vannak rendszerezve. E tipológia szerint a magyar népi képzelet kitüntetett figyelmet fordított a hős eredetére: királyi vérből történő származására (Hunyadi János), előkelő rangú szüleire (például egyes betyárok), törvénytelen voltára (Rudolf trónörökös), vagy éppen számos esetben eredendően alacsony rangjára (ahonnét minden akadályt leküzdve magasra jutott). Főként egyes szentéletrajzokban szerepel az, hogy látomás, angyali jelenés vagy más különleges jel, esemény jövendöli meg a hős közelgő születését és majdani dicsőségét. A születés körülményei is többnyire különlegesek: égi jel (üstökös) tűnik fel az égen, maguktól megszólalnak a harangok, illetve az újszülött világra jövetele már eleve nem átlagos (magzatburokban vagy foggal születik stb.). A történeti mondák többnyire számon tartják a hős születési helyét, a szülőházát vagy szülőházának a helyét is, olyannyira, hogy esetenként akár fél tucatnyi település népe is magáénak vallja a nevezetes történelmi személyt, hittel vallva, hogy az illető a községükben, illetve falujuk határában született.
Orlai-Petrich Soma: Petőfi dolgozószobájában
1861, olajvászon festmény
A jelzett hagyományok némelyike szerepel Petőfi Sándor mondakörében is. A költő születésével kapcsolatos vélemények és történetek már mintegy másfélszáz éve részét képezik a folklórnak és a közbeszédnek, még ha többnyire nem is olyan szenvedélyes módon, mint történt az a halálával, nyomtalan eltűnésével, vélt szibériai hadifogságával, illetve visszatérésével/visszavárásával összefüggésben. Egy, a múlt század közepén élt Sándor József nevű fantaszta egyenesen azzal adott közre egy füzetet, hogy mindkét kérdés tekintetében már a kiadvány címében egyértelművé tette a véleményét (Nemes Petőfi Sándor Szabadszálláson született és Szibériában halt meg), ám mint azt a Petőfi-kutató Dienes András kritikai éllel megfogalmazta, a magyar néprajzkutatás még az 1950-es években is adós maradt azzal, hogy széles körben feljegyzett folklórszövegekkel reflektáljon Petőfi születésének és halálának talányára. Noha a néprajzkutatók az ún. 1948-as gyűjtés keretében a szabadságharc szájhagyományozott emlékei után kutatva Petőfi alakjára is rákérdeztek, a költő születésével kapcsolatos hagyományt, véleményt akkor még csak elvétve jegyezték fel.
Nagyobb sikerrel járt a Petőfi-anekdotákat kötetbe szerkesztő Dienes András, aki több Duna-Tisza közi településen is rátalált olyan, a helyi szájhagyományban élő emlékekre, amelyek a költő ottani születésére, illetve élete első éveire reflektáltak, esetenként még a 19. században élt, Petőfit és családját is személyesen ismerő forrásukat is megnevezve. Hasonló gyűjtések Erdélyben és a vajdasági magyarlakta településeken is folytak az 1970-es évek elején, és az így felhalmozódó adatokra támaszkodva született meg Dobos Ilona tollából 1973-ban (Petőfi-mondák) az első áttekintés a Petőfi-mondakörről, benne a költő születésével kapcsolatos hagyományokat is megemlítve. A fenti előzményekre is támaszkodva készült el jelen sorok írója jóvoltából A magyar történeti mondák katalógusa című kézikönyv Petőfi-fejezete, valamint az a megjelenés előtt álló kötet (Petőfi. A folklórhőssé vált költő), amely a poétával kapcsolatos epikus folklórt tekinti át gazdag szöveggyűjtemény kíséretében. A Félegyházi Közlöny lapjain az elkövetkező hónapokban olvasható cikksorozat Petőfi születésének folklórhagyományait tekinti át ismeretterjesztő jelleggel.
Magyar Zoltán
