Titkok a levéltárból – Jeles síremlékek az Alsótemetőben – A Bakos és a Kocsis család

Az 1894-ben megjelent Félegyházi Nagy Képes Naptár szerint a város „generális”, vagyis nagy és köztiszteletben álló családjai közé számítottak a Tarjányi, Ring, Zámbó, Táby, Hoffer, Holló, Bakos, Heinrich, Feuer, Frank, Mallár és Vereb családok. Nem véletlen, hogy a kiskunfélegyházi Alsótemetőben többüknek is monumentális sírépítményt emeltek. A Bakos és Kocsis családok síremléke egyaránt 110 évvel ezelőtt épült.

Borítókép: A Kocsis család sírboltja az Alsótemetőben

A családi sírboltok, mauzóleumok ritka látványnak számítanak a félegyházi temetőkben, a különleges síremlékek megőrzésre érdemesek, védelmet érdemelnek. A nagyobb síremlékek építése engedélyköteles volt, hiszen nagyobb méretűek voltak és maradandó anyagokból emelték őket. Így a levéltári iratok között többnek is fennmaradt a tervrajza.

A Bakos család sírboltját Besze és társa kőművesmesterek tervezték, az engedélyezésre benyújtott rajzot 1913. június 2-án keltezték, június 10-én pedig Bakos Antal családfő be is nyújtotta azt a tanácshoz. Az építési engedélyt rövid idő alatt, már két nap múlva megkapta, a használatbavételi engedély pedig 1914. március 20-án kelt. Ez a síremléktípus kedvelt volt akkoriban: a négyzetes építményt kovácsoltvas rács keríti, az elhunytak nevei obeliszken olvashatók. Ilyen típusú a Táby család síremléke is, amely szintén az Alsótemetőben található.

A Kocsis család sírboltjának építkezését id. Kocsis Ferenc özvegye bonyolította le. Barta József és Kovács József kőművesmesterek 1913. június 18-án véglegesítették a tervrajzot, amelyet június 29-én nyújtottak be engedélyezésre. Dóczy Pál városi mérnök július 3-án láttamozta azt, és még aznap kiadták az építési engedélyt. Az építkezés ebben az esetben is mintegy fél évet vett igénybe, a használatba vételi engedély ugyanazon a napon, 1914. március 20-án kelt, mint a Bakos-sír esetében. A tervrajzon jelölt kovácsoltvas kerítés helyett itt szecessziós jellegű kerítés valósult meg. A sírboltba toronyszerű kápolna vezet le, a lépcső fölött szoborfülkét alakítottak ki. Az építmény tetőzetét a 20. században lebontották, ezt jelzi a ma látható, a falaknál nyilvánvalóan fiatalabb betonpárkány. Az alaprajz háromszor hármas beosztású, a dongaboltozatos földalatti térből összesen 12 fülkében terveztek helyet a koporsóknak. Az építmény még átalakítva, jelen formájában is őrzi szecessziós stílusjegyeit.

Brunner Attila