Petőfi születésének hagyományköre – 3.
Borítókép: Petőfi keresztelőmedencéje az Evangélikus Országos Múzeumban, Budapesten
Hét város szülötte
Homérosz óta, akit hét város tartott a szülöttének, Szent István királytól Hunyadi Jánosig, Budai Nagy Antaltól Toldi Miklósig vagy Kinizsi Pálig számos jeles magyar történelmi személyiség szülőhelyét vitatta az utókor, illetve vallotta őt egyszerre több település is a magáénak. Kitüntetett hely illeti meg ebben a sorban Petőfit, akinek ottani napvilágra jöttét Homéroszhoz hasonlóan mintegy féltucatnyi – alföldi – község vindikálta magának. És bár Kiskőrös szülötteként akár még tisztünk is lehetne az irodalomtörténeti vita fonalát újra felvenni, e tudományos ismeretterjesztő cikk folklórtörténeti jellegű, és célja is sok tekintetben éppen ellentétes a valós adatok történeti hűségével, hiszen a népi képzelet világának sokszínűségét célozza meg és villantja fel.
Petőfi Sándor kiskőrösi keresztelőmedencéje, 19. század – részlet
Az 1848-as gyűjtés szikár szövegemlékei és a néprajzkutató Penavin Olga által irányított vajdasági adatfelvétel az 1970-es évek elején a jelzett féltucatnyinál jóval több települést is megemlített, mint olyan községet, amelyről a megkérdezettek bizonytalan eredetű értesülés nyomán, vagy akár saját kútfőből úgy vélekedtek, hogy az a tényleges születési hely. A dicső státuszért máig versenyben lévő Kiskunfélegyháza híre távoli, tiszántúli tájakon is gyökeret vert. A partiumi Tasnádon egy gazdálkodó történetesen úgy tudta, hogy Petőfi szülei kiskunfélegyházi barátjuknál töltötték a karácsonyi ünnepeket, és mivel a december végi hóviharok miatt a vendéglátók nem engedték őket útra kelni, Hrúz Mária Kiskunfélegyházán szülte meg a fiát. Néhány nap múlva meleg téglával és üvegekkel kibélelt szánnal indultak haza, és amikor bejelentették Petőfi születését, e hagyomány szerint akkori lakhelyüket, Kiskőröst írták be az anyakönyvbe.
Egy másik jeles kiskunsági településen, Petőfi későbbi képviselőjelölti korteskedésének helyszínén, Szabadszálláson is sokáig makacsul tartotta magát az a nézet, hogy a költő valójában ott született. Még bírósági per is folyt állítólag a vita eldöntése érdekében, amely során a helyi tanúk eskü alatt vallották, hogy a költő az ő településükön született. Közvetve erre utal a szomszédos Jakabszálláson nyilatkozó egyik helybeli lakos is, aki szerint még „rendelet”-ben is kijött, hogy Petőfi Szabadszállás szülötte. E szabadszállási hagyomány Petőfi állítólagos ottani unokatestvérének visszaemlékezésére hagyatkozik, és arról szól, hogy az édesanyja ott feküdte ki a gyermekágyat, és azért vitték a gyereket megkeresztelni a mintegy harminc kilométerre lévő, akkor még főként „tótok” által lakott (felföldi szlovák telepesek által újratelepített) lutheránus mezővárosba, mivel a községben nem volt evangélikus pap.
A Gál Károly által 1947-ben Jakabszálláson feljegyzett változat ennél jóval szegényesebb. E monda szerint Petőfi szülei hazafelé tartottak, és az édesanyját Jakabszállás táján lepték meg a szülési fájdalmak. Hrúz Mária az út menti kocsmában (Szabó kocsma/Nyírott Ángyi kocsmája) szülte meg a fiát, akit Szabadszállásra vittek megkeresztelni, mivel Fülöpszálláson nem volt pap:
„Én még az anyámtól hallottam, hogy hogy volt. Ő ott szolgált a Nyírott Ángyi korcsmájánál. Petőfi apja meg az anyja Félegyházán voltak. Onnan gyüttek hazafelé. Ez a falu akkor még puszta volt, és Szabadszálláshoz tartozott… Aztán itt szálltak meg, és itt a Nyírott Áncsi kocsmájában született meg Petőfi Sándor. (…) Ezt tudom, mert anyám mondta, hogy ő is segített a szülésnél. Büszke volt rá! Tudják ezt mások is, akik még emlékeznek rá…”
Petőfi Sándor kiskőrösi keresztelőmedencéje, 19. század
Több más mondaváltozat is arról szól, hogy Petőfi édesanyjára útközben, Kiskőrösre hazafelé tartva a szekéren törtek rá a szülési fájdalmak. Nagy Czirok László egész sor Bugac-környéki településről jegyezte fel azt, hogy Petrovicsné kényszerű megállóhelyükön: az orgoványi csőszházban, illetve az orgoványi csárdában szülte meg a költőt, és a szülésnél bábaként a csősz felesége segédkezett (akárcsak Nyírott Ángyi kocsmájában az idézett mesélő édesanyja). A költő bugaci születésének hagyományairól pedig majd e sorozat következő számában szólunk részletesebben.
Magyar Zoltán
