Értékesek
A Bács- Kiskun Vármegyei Értéktár Bizottság keddi ülésén hat település hét értékének felvételéről döntött.
Hajósról Schőn Mária munkássága került be az értéktárba. A hajósi helytörténeti kutató "A hajósi táj története a sváb földrajzi nevekben" című, legújabb könyve májusban került a nagyközönség elé.
Ugyancsak az értéktárba került Tarjányi József kiskunfélegyházi lakos felterjesztése alapján a Félegyházi Őskereszt. A mívesen faragott késő barokk stílusú kőkereszt 1799-ben készült, a közutak mentén felállított, máig megmaradt szakrális emlékekből a városban a legkorábbi.
Jászszentlászló mától két új vármegyei értékkel büszkélkedhet: az egyik Nagy Péter és fiai által alkalmazott borkészítés: Grúziában több ezer éve úgynevezett qvevrik-ben (kvivrékben) erjesztik a bort. Ezek olykor hatalmas, égetett agyag amforák, amelyeket lezárva beásnak a földbe. Nagy Péterék ezt a több mint nyolcezer éves eljárást alkalmazzák.
Szunyi Sándor tárogatófúvóka-készítő szaktudása és tevékenysége is az értéktár része lett. A tárogató tipikusan magyar hangszerként ismert eszköz, mely a Hungarikumok Gyűjteményébe is bekerült. Kimondottan tárogató fúvókát nem lehet kapni az üzletekben, mivel egyedi megmunkálást igényel. Hazánkban két ember készít fúvókákat, közülük az egyik a jászszentlászlói Szunyi Sándor, aki egyedi, a modern eszközöket is igénybe vevő új technológiát alkalmaz a fúvókakészítés során.
Kecelről a Dr. Bárth János által szerkesztett Kecel története és néprajza című monográfia is a vármegyei értéktárat gyarapítja. Ez a mű a megye egy jelentős településének történetét tudománytörténetileg is korszakalkotó módon és máig érvényes módszerrel bemutató történeti-néprajzi szemléletű kiadvány.
Kiskunmajsáról Járitz Józsa alföldi festészete került a vármegyei értéktárba. A festőnő egyedülálló, az egész XX. századot átívelő életművet hozott létre. Megmaradt alkotásai jelentős részét a kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény őrzi, ahol szeptember 30-ig még megtekinthető a műveit bemutató kiállítás.
Vármegyei értékké nyilvánította a Bizottság a kecskeméti városháza épületét is, amely 1893 és 1897 között épült. A kecskeméti Városháza a magyar szecesszió gyöngyszeme, Kecskemét egyik leghíresebb épülete, teljeskörű felújítása idén fejeződött be.
A bizottság döntése után 322 eleme van a vármegyei értéktárnak – adta hírül a vármegyei önkormányzat.
