Perui élménybeszámoló a könyvtárban
Képgaléria
Tizennégy napot töltött idén nyáron a Perui Köztársaságban dr. Tarjányi József, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tiszteletbeli tagja. – Emlékszem, diákkoromban Peru elérhetetlen hely volt, a Világjárók sorozatot olvasva juthatott csak el oda képzeletben az ember. Ma már bárki vehet egy repülőjegyet és a 12 órás út után bejárhatja az országot – fogalmazott az előadó.
Fényképes élménybeszámolójából megtudtuk, hogy a több mint 32 millió lakosú köztársaság területe mintegy 1 millió 300 ezer négyzetkilométer. A lakosok majdnem 83 százaléka spanyolul, 13,6 százaléka kecsua nyelven, 1,6 százaléka ajmara nyelven beszél. Érdekességként az internet és telefonhasználók számára vonatkozó adatokat is ismertetett: 22 millió fő internetfelhasználó, 20 millió fő Facebook-felhasználó. 100 főre 124 SIM kártya és körülbelül 10 vezetékes telefon jut.
A hegyvidéki területen teraszos műveléssel, kézzel termesztik meg a különböző növényeket: 500 méter alatt például paprikát, 500 és 2500 méter között 39 féle kukoricát, 2500 és 3500 méter között fehérhéjú burgonyát és fekete krumplit. Emellett hatalmas bevételt jelent az országnak a kokacserje termesztése. A létfenntartást öntözéssel oldották meg, az Andok hegyeiből lefolyó vizet csatornákkal vezetik el a termőföldekre – derült ki az előadásból.
Dr. Tarjányi József a 14 nap alatt bejárta az egész országot, többek között Paracasban és Icaban is járt, repülőről megcsodálta a különleges mintákat ábrázoló Nasca-vonalakat és ellátogatott José de San Martin emlékművéhez, amely Peru függetlenségének felszabadítója előtt tiszteleg. Járt Arequipaban, a szent hegyek völgyében, ahonnan Punoba, a Titicaca-tóhoz utazott.
– A 174 kilométer hosszú és 64 kilométer széles tó a világ legmagasabban fekvő hajózható tava, amelynek felszínén húzódik a perui-bolíviai határ – tudtuk meg. Az előadó hozzátette azt is, hogy a helyi legenda szerint ebből a tóból léptek elő az inka császárság titokzatos alapítói: Manco Cápac és Mama Ocllo.
Cuscoban, kecsua nyelven a világ közepén is járt, majd Machu Picchuba látogatott. Az elfeledett város kapcsán arról is beszámolt, hogy a hegyre gyalogosan egy inka ösvényen lehet feljutni, ami eredetileg 4 napig tart, ám az inkák 8 óra alatt megtették. A települést a 15. század derekán építették Pacsakutek Jupanki inka parancsára. A spanyol megszállás alatt ide menekítették a napszüzeket, majd Tupac Amaru inka kivégzése után elhagyták a várost, ami a feledés homályba merült. Végül, 1911-ben Hiram Bingham amerikai régész talált rá egy helyi bennszülött segítségével.
Dr. Tarjányi József élménybeszámolóját egy magyar zászlós képpel zárta, amit a romváros gerincén található kultikus kőnél helyeztek el.
G. E.
Fotó: Fantoly Márton
