Dr. Jakab Tibor nyugalmazott háziorvost köszöntötték 90. születésnapja alkalmából

Dr. Jakab Tibor nyugalmazott háziorvost 90. születésnapja alkalmából Balla László alpolgármester és Gyenes Attila, a körzet önkormányzati képviselője köszöntötte a városvezetés képviseletében. A szépkorú urat virágcsokorral és Orbán Viktor miniszterelnök kézjegyével ellátott emléklappal ajándékozták meg. A doktor úr és családja szép tortával és aprósüteményekkel várta a köszöntésre érkező vendégeket.

A közös beszélgetés során kiderült, a főorvos úr azért választotta a háziorvosi pályát, mert mindig fontos volt számára a személyes kapcsolat megteremtése a páciensekkel. Az idős úr nagyon szeret zenét hallgatni, kedvence a Bartók Rádió. Nemcsak szellemi, hanem fizikai állapotára is nagy hangsúlyt fektet: mindennap kiadós sétával tartja karban önmagát. Büszke unokáira, az egyik harmadéves az orvosi karon, de még nem döntötte el, melyik szakterületen fog praktizálni, a másik most kezdte az általános iskolát. Arra a kérdésre, hogy mit kíván a gyertyák elfújása közben, azt válaszolta, bárcsak újra 80 éves lehetne…

Dr. Jakab Tibor 1933.október 1-jén Marosvásárhelyen született. Tanulmányait a Bólyai Líciumban végezte, majd a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen doktorált. Orvosi pályáját Nyárádmentén kezdte, majd versenyvizsgával bejutott Marosvásárhelyre, később főorvosi vizsgát tett Bukaresten. Az egészségügyben végzett munkáját két alkalommal kitüntetéssel ismerték el. 1989-ben települt át Magyarországra, visszahonosították magyar állampolgárnak. Egy pályázatnak köszönhetően Fülöpjakab községbe került, mint háziorvos. 23 évet töltött itt. Éveken át Kiskunfélegyházán is ügyelt. Megszerette a várost, szépnek tartja a mai napig. Nyugdíjasként már itt él, szoros barátságokat kötött a helyiekkel. Érdeklődési köre az irodalom és a zene. Tagja a Magyar Orvosok és Képzőművészek Körének, valamint a Bács-Kiskun Megyei Írók és Költők Baráti Körének. Nyomtatásban is megjelent egy verskötete, valamint több antológiában is olvashatók versei. Az orvoslástól nem szakadt el, tudását folyamatosan pallérozza szakmai folyóiratokból.

Az alábbi verset az ünnepelt kérésére tesszük közzé.

Vers magamnak

Születtem október elsején, a mérleg jegyébe,
Székelyvásárhelyen, Maros megyébe.
A Kövesdomb volt otthonom sok-sok évig,
Itt tanultam, s jártam orvosegyetemre végig.

Voltam körorvos a Nyárádmentén, s a Maros mellett,
A román társadalomba beilleszkedtem, ahogy kellett.
Mégis a diktatúra nem kímélt, besúgó állt mellettem,
A Securitate átka lebegett felettem.

Szülőföldemet elhagytam, új életet kezdtem,
Olyan feleséggel, kit nagyon szerettem.
Teltek az évek, az Alföld lett új otthonom,
Betegeimért sok jót tettem, úgy gondolom.

Voltak ellenségeim, Isten pajzsa védett,
Aranydiplomás lettem, a sok tudás beérett.
A költészet bensőmből fakadt, írtam verseket,
Jártam a világot, átéltem emlékezetes perceket.

Születésnapom gyorsabban érkezett, mint sok előző,
Egyre nagyobb időt rajzol egy óriási körző.
Mit várok az élettől? A Teremtő kezében vagyok,
Vannak terveim, de szerények, nem nagyok.

Egészség, mindennapi kis örömök, ez minden,
Kérem, tekintsen rám, s hallgasson meg az Isten!

V. B.

Fotó: Fantoly Márton