Fekete Jánosra emlékeztek

Fekete Jánosra, a neves helytörténészre, Petőfi- és Móra-kutatóra emlékeztek október 5-én, először a Felsőtemetőben, majd a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. Az eseményt a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület rendezte, amelyen családjának tagjai és munkásságának tisztelői is részt vettek. A megjelenteket Kállainé Vereb Mária köszöntötte a sírhelynél, majd a könyvtárban dr. Luchmann Zsuzsanna, az irodalmi szekció tagja konferálta fel Fekete Beatrixot, Kapus Bélánét, Kisné Juhász Ilonát, Seres Juditot és Tóth Istvánnét, akik Fekete János Múltidéző könyvéből részleteket olvastak fel.

– Fekete János 1924-ben Kiskunfélegyházán született, régi redemptus család hetedik generációjának tagjaként. Tanulmányait a helyiek által Fehér iskolának nevezett épületben kezdte. Igazi alma matere a kiskunfélegyházi tanítóképző volt, ahol sokoldalú képzést kapott dr. Takács Béla tanárától és dr. Mezősi Károly igazgatótól. Iskolájától olyan szellemi örökséget kapott, amely végigkísérte egész életében. Számos területen mutatott fel kiemelkedő teljesítményt, hiszen zenélt, orgonált és a sport is fontos volt számára. A tapasztalatokkal együtt érdeklődése a néprajz, a történelem és nyelvészet, a műemlékek, az irodalmi hagyományok felé fordult.

1944-ben Bükkmogyorósdon kezdte pedagógusi munkáját, majd 1945-től Pálmonostorán tanítóként és iskolaigazgatóként folytatta munkáját. Később több félegyházi általános iskola igazgatója volt. Négy évig a Kiskunfélegyházi Járási Tanács Művelődési osztályát vezette, majd 11 éven át a Bács-Kiskun Megyei Tanács kulturális elnökhelyettese volt. Később egyházi tanácsosként dolgozott, 1983-ban ment nyugdíjba.

A mindennapi hivatali munkája mellett rendkívüli szorgalommal, alapos felkészültséggel végezte kutatói tevékenységét. 1959-ben kezdett helytörténészként publikálni. 1974-ben írta meg a Kiskunfélegyháza településfejlődése és utcaneveinek története című könyvét. Ez után folytatta e területen kutatásait, ennek eredményeként 2001-ben megszületett a névtörténet-kutatás összefoglaló munkája, a Kiskunfélegyháza utcanevei című, azóta is alapmű. Húsz év kutató- és gyűjtőmunkájának lezárását jelentette, amikor a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadásában 1997-ben megjelent Bács-Kiskun megye földrajzi nevei I. Kiskunfélegyháza és környéke című kötet. A mű tudományos és helytörténeti vonatkozásban alapműnek számít.

Számos folyóiratban jelentek meg cikkei: Ethnográphia, Cumania, Honismereti Közlemények, illetve a Bács-Kiskun Megyei Levéltár évkönyveiben közölte tanulmányait. Írt többek között az út menti keresztekről, a félegyházi nép búcsújáró hagyományairól, a város sajtótörténetéről. Sokat foglalkozott neves félegyházi családokkal, épületekkel. Hozzá bármikor fordulhattunk, mindenről tudott mesélni. A Móra Ferencről és Istvánról, Kossuth Lajosról, Mezősi Károlyról és Petőfi Sándorról írt tanulmányai hozzájárultak a helyi kultuszápoláshoz. Egyik szerzője a Kossuth Lajos emléke Kiskunfélegyházán című kiadványnak. A félegyháziak Petőfi-ügyének apostola volt, tudósított a Petőfi-emlékhelyek országos találkozóiról.

Ismertük és olvashattuk a Félegyházi Közlöny Honismereti Mozaik című rovatában írásait. Fekete János honismereti-helytörténeti elköteleződésének szép példájaként említhető két kiadvány, az 1985-ben megjelent Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez és 1998-ban a Kiskunfélegyháza helyismereti könyve, amely a nemzeti alaptantervhez készült. Ma mindkettő nélkülözhetetlen a helytörténeti munkában. Ezek okán tartják Fekete Jánost a legjobb helytörténet-kutatók között. A múlt értékeinek megmentését, megőrzését tartotta fontosnak. Sok értéket a feledés homályából mentett meg. Pótolhatatlan feladatot végzett el. Ezek nélkül szegényebb lenne városunk.

Alapító tagja volt a Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesületnek. Kezdeményezésére vette fel az egyesület 1993-ban Móra Ferenc nevét. Az egyesületünknek kezdetektől fogva alakítója és formálója volt. Hat éven át, 1997-től 2003-ig volt az egyesület elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnökké választottuk. Több mint fél évszázadig városunk kulturális életének meghatározó, múltját feltáró, jelenét alakító és formáló személyisége volt. Tagja volt több társaságnak, így néprajzi, nyelvtudományi, honismereti, illetve az Országos Petőfi Társaságnak.

Számos elismerést, országos, megyei és városi kitüntetést kapott. 1995 óta városunk díszpolgára, amelynek indoklása összefoglalója egész értékes és gazdag munkásságának: „Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat képviselő-testülete Fekete János helytörténész részére a redemptio 250. évfordulója alkalmából, több évtizedes helytörténeti kutatómunkájáért, városunk történelmi múltjának megőrzéséért és dokumentálásáért díszpolgár kitüntető címet adományoz.”

Mindannyiunk János bácsija, 15 éve, 2008. október 6-án fejezte be földi pályáját. Hiszem, hogy Fekete János itt van most is velünk. Emlékét a Sarlós Boldogasszony Templom kertjében 2013 óta dombormű jelzi, megemlékezéseket és emlékülést szerveztünk kerek évfordulói alkalmából – ismertette életrajzát Kállainé Vereb Mária, majd Juhász Gyula soraival zárta gondolatait:

„Nem múlnak ők el, kik
szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak,
álmok, évek.”

V B.

Fotó: Fantoly Márton