Garai István emlékkiállítása nyílt meg a Móra Ferenc Művelődési Központban
Képgaléria
A Magyar Festészet Napja alkalmából nyílt tárlaton a megjelenteket Kovács-Csonka Szilvia, az intézmény igazgatója köszöntötte, külön kiemelve Rosta Ferenc alpolgármestert. Az eseményt dr. Kása Zsuzsanna, a Móra Ferenc Gimnázium igazgatója nyitotta meg. Ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Garai Istvánra a képzőművészet és saját alkotásai segítségével emlékezünk ma.
– A tanár úr, aki már 13 éve nincs közöttünk, de egyénisége, tanári munkássága és művészete nagy tiszteletet érdemel. Garai István egy hétgyermekes család második gyermekeként látta meg a napvilágot. A Debreceni Református Tanítóképző Intézet növendéke volt, ahol népiskolai tanító képesítést, majd 1955-ben az Egri Tanárképző Főiskolán orosz nyelv és irodalom tanári diplomát szerzett. Ezeket később földrajzszakos képesítéssel egészítette ki. 1962-ben lett a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium tanára, ahol néhány évig intézményvezetői feladatokat is ellátott. Kovács Sándor igazgatósága alatt helyettesi feladatok ellátására kérték fel, amit nyugdíjba vonulásáig nagy odaadással végzett. Szakértelme, empatikus képessége, korrektsége, embersége példaértékű volt.
A tanár úr szabadidejében festegetett, nemcsak otthon, utazásai közben, hanem a gimnáziumban is. A főépület első emeletén, a melléklépcsők melletti kis tanárit műteremnek rendezte be. Ha nyílt az ajtó, a diákok beláthattak ebbe a szentélybe, kollégái pedig beülhettek hozzá egy kis beszélgetésre. A festészet menedék volt számára: pihenés, kikacsolódás, szellemi feltöltődés. Két technikával, olajjal és akvarellel dolgozott. Eleinte az alföldi tanyavilág, az orosz nyírfaligetek ihlették, virágcsendéleteket is alkotott, majd később rátalált fő témájára, a félegyházi kis utcák kanyargós, a közök idilli hangulatára. Ma és a kiállítás ideje alatt nemcsak nagyszerű festményeket láthatunk, hanem életművet. Egy város és környéke szeretetteljes, gondosan megfestett történetét, ami összefonódik a művész személyes tapasztalásaival. Festményei ablakok egy olyan világra, amit csak kevesen ismerhetnek igazán – fogalmazott dr. Kása Zsuzsanna.
Szabó Ildikó művésztanár szakmai elemzését is tolmácsolta az igazgató:
– Ahogy a képek előtt időzünk, megpillanthatjuk Kiskunfélegyháza nevezetességeit, a város ikonikus épületeit, az itt élő emberek különbözetét. Az alkotó szemével láthatjuk a virágzó mezőket, a csendes erdőket és a napfény által megvilágított dombokat. Ezek a festmények átadják azt a szenvedélyt és elkötelezettséget, amit a tanár úr érzett a városa és a festészet iránt. Több száz kisméretű akvarellt készített városunk alig ismert részleteiről, de természetesen az emblematikus épületei: a városháza, az Ótemplom, az Újtemplom, a Kalmár-kápolna, a múzeum és persze a gimnázium épülete is megelevenedtek ecsetvonásai nyomán. Stílusára az itáliai festők, az orosz realisták, valamint a francia impresszionisták hatottak. (…) Festményeit átjárja a fény, a fák lombjának kékes-lilás árnyékai felfokozzák a napfény által ragyogóvá tett házfalakat. A távolba vesző, egyre halványodó épületek, tájelemek látványa belerántja a nézőt a képbe, szinte otthon érezzük magunkat – kiváltképpen mi, félegyháziak – mert megidézi gyermekkorunk boldog, szabad, hosszú, forró nyári napjait…
A beszédek végén Garai István családja megköszönte a Móra Ferenc Művelődési Központnak az esemény megszervezését, valamint külön kiemelték Lantos Szabolcs és Nagy Gergely munkáját, a tárlat megvalósításában.
A megnyitón zongorán közreműködtek a Kiskunfélegyházi Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola tanárai és növendékei: Urbán Milán Tamás, Elek János és Sejben Ilona.
A kiállított képek november 20-áig megtekinthetők.
Z. A.
Fotó: Fantoly Márton
