Titkok a levéltárból – Czakó József, Kiskunfélegyháza vezetője 1956-ban
Czakó József Kiskunfélegyházán született 1921. március 7-én, az Újtemplomban keresztelték meg március 13-án. Édesanyját Kohajda Rozáliának hívták, édesapja, Czakó Mátyás földműves volt.
Czakó József hat elemi iskolát végzett, később hegesztőként dolgozott. Fiatal korában aktívan sportolt, birkózásban szép eredményeket ért el. Később a kiskunfélegyházi Gépgyárban alkalmazták hegesztőként. 1956. október 26-án részt vett a Gépgyár területén a kommunista jelképek eltávolításában, kijelentette, hogy „a Gépgyár nem dolgozik, amíg Budapesten a munkások vérét ontják”.
A következő nap részt vett a városi tüntetésen. Október 29-én tagja lett a Gépgyár munkástanácsának, sztrájkot hirdettek. Október 30-án Kiskunfélegyháza Város Nemzeti Bizottságának elnöke lett. Fontos intézkedései közé tartozott, hogy a rongálások elkerülése és a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése érdekében lezáratta a pártbizottság székházát, valamint a rendőrségtől elbocsájtotta a népszerűtlen rendőröket. November 4-én részt vett az üzemek felfegyverzésében. Később követelte, hogy a forradalmi bizottság kapjon szavazati jogot a városi tanács végrehajtó bizottságában. November 16-án az újonnan szervezett városi tanács vb-elnöke lett, amely tisztséget 1957 februárjáig töltötte be. Ekkor a Megyei Tanács fegyelmi határozata alapján felfüggesztették állásából, tavasszal közbiztonsági őrizetbe helyezték.
Az 1990-es választáson a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt színeiben indulva Kiskunfélegyháza város képviselő-testületének tagja, egyben korelnöke lett. 1991. július 22-én hunyt el, végső búcsút 1991. július 29-én vettek tőle. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata örökös címzetes polgármesternek, egyben saját halottjának tekintette, és díszsírhelyet adományozott neki. Az önkormányzat 1991. október 23-án az 1956-os forradalom és Czakó József emlékére a kiskunfélegyházi városháza aulájában emléktáblát állított.
Kőfalviné Ónodi Márta
